*2.ÉVAD* 77.fejezet~Minden a legnagyobb rendben

Sziasztok!:)
Meghoztam a következő fejezetet:)
Remélem tetszeni fog..:D
jó olvasást! xx
puszii : Krisztii


(Bella szemszöge)

Elhúzódtam Harrytől,majd mélyen a szemeibe néztek.Zöld íriszei boldogságtól csillogtak,ajkain pedig édes mosoly játszadozott.Nyomott egy puszit az arcomra,majd felállt az ágyról.
Louis leült Harry helyére és szorosan magához ölelt.Erőteljesen szorítottam magamhoz,pont úgy,ahogy a képzelődésemben is.Nyomott egy puszit a homlokomra,majd vigyorogva arrébb csúszott,hogy Eleanor is megszorongathasson.Arcon pusziltuk egymást,majd mind a hárman árgus szemekkel bámultak.
-Bella,a doktor azt mondta,hogy volt valami hallucinációd.Elmeséled?-Eleanor kedvesen rám mosolygott,a srácok pedig bambán meredtek előre.Bólintottam egyet,majd mesélésbe kezdtem.Elmondtam nekik,Harry balesetét,a haza utazásomat,a kisebb kiruccanást Párizsba,a terhességet és a veszekedést,amely Harry és Louis között folyt.
Mindannyian tátott szájjal hallgatták,ahogy elmesélek minden apró részletet,majd befejezem azzal,hogy meghaltam.
-Ez huh...-Louis szólalt meg legelőször a mese délután befejeztével.Sokkoltan álltak előttem,én pedig szégyenlősen lehajtottam a fejem,és a paplanomat kezdtem birizgálni.
-Ez elég érdekes,de srácok kimennétek egy kicsit?-Harry kedvesen az ajtó felé intett,Louisék pedig egy kisebb kacaj után elhagyták a kortermet.Harry leült mellém az ágyra,majd mélyen a szemeimbe nézett.
-Mondd,mit szeretnél?-kérdeztem.Harold elvigyorodott,megragadta a kezem,majd simogatni kezdte.
-Tudni szeretnék pár dolgot..-kezdte.Értetlen tekintettel néztem rá,Ő pedig folytatta.-Érzel valamit Louis iránt?-kérdezte fojtott hangon.Hatalmasakat pislogva néztem,próbáltam összeszedni a gondolataim.Szeretem Louist,hiszen valami miatt csókolóztunk New Yorkban,és biztos nem csak poén kedvéért.Ő mentett meg,Ő volt aki mindig mellettem volt,de ez nem szerelem.Ez csak vonzalom.
-Barátságot,semmi többet!-feleltem.Harry halványan elmosolyodott,majd újra megszólalt.
-Szeretsz még?-kérdezte.Hatalmas vigyorral az arcomon néztem az előttem ülő fiúra,aki kölyök kutya szemekkel méregetett.
-Ha nem szeretnélek,akkor megcsókoltalak volna?-motyogtam.Harry arca felvillanyozódott,én pedig folytattam.-Szeretlek Harry Styles!Mindennél és mindenkinél jobban,ez a hallucináció rádöbbentett arra,hogy nálad jobban még senkit sem szerettem,és bármekkora hülyeséget is csinálsz,Te örökké az enyém maradsz.-motyogtam.Harry közelebb csúszott hozzám,ajkait pedig hirtelen a számra nyomta,majd követelőző csókcsatába kezdtünk.
-Akkor lennél újra a barátnőm?-lihegte a számba.Újra magamra húztam,majd szenvedélyesen megcsókoltam.-Ezt igennek veszem.-suttogta,majd nyelvei újra utat törtek a számba,nyelvemmel pedig édes táncba kezdtek.
Boldog voltam,hiszen Harryvel minden rendben volt.Újra én voltam a barátnője,pont úgy mint a legelején.Minden tökéletes volt körülöttük,és ez így volt rendjén,hiszen megérdemeltük már a nyugodt életet.
De még volt egy kisebb beszélgetni valóm Louisval,amin minél hamarabb szerettem volna túl esni.Tudni akartam,hogy mi volt ebbe a 2 hónapban és azt,hogy hogyan is vannak most Eleanorral.
Bármennyire is fájt,de elhúzódtam Harrytől és egyenesen csillogó zöld szemeibe bámultam.
-Be küldenéd Louist?-kérdeztem mosolyogva.Harry mérgesen nézett rám, miközben lemászott az ágyról és az ajtóhoz sietett.Vigyorogva fordult vissza az ajtóból,dobott egy csókot,majd végleg elhagyta a 'szobámat'.
Louis,Harry távozása után úgy körülbelül 15 perc késéssel érkezett.Vigyorogva nézett rám,majd levetette magát mellém az ágyra és beszélni kezdett.
-Elég fura egy hallucinációd volt mit ne mondjak,de érdekes is volt egyben.Azért soha nem gondoltam volna,hogy Te tudsz ilyet képzelni.Élénk a fantáziád azt meg kell hagyni!-mondta és nevetni kezdtek.Durcásan néztem Louisra,de ő az arcom láttán,még nagyobb nevetésbe kezdett.Megforgattam a szemeimet,majd halványan rá mosolyogtam.
-Igen,tényleg elég jó fantáziám van!-mondtam.-De Louis,mesélj nekem! Mi volt ebben a 2 hónapban? És ami számomra a legfontosabb,hogy álltok El-el?-kérdeztem.Louis megértően nézett rám majd beszélni kezdett.
-Az első hónap nagyon nehéz volt,Harry ki volt borulva,pont úgy ahogy én is.Egyikünk sem volt jó állapotban,de a rajongók miatt tartottuk magunkat.Tudtam,hogy Harry szeret téged,ezért el kezdtem szervezni Eleanorral egyre több közös programot,ami megtette a hatását,hiszen újra belé szerettem.Elmentünk Párizsba az Eiffel-toronyhoz,voltunk New Yorkban,elvittem Los Angelesbe és így megoldódott a kapcsolatunk.aztán a második hónap az már könnyebb volt,minden nap bent voltunk nálad és beszéltünk hozzád,gondolom erre te nem emlékszel,de nagyon sok kedves dolgot mondtunk.Bent volt Anne és Gemma is,sőt még anyukám is elakart jönni hozzád,de a végén meggondolta magát.A rajongók millió kedveskedő tweetet küldtek neked és nekünk is.-mondta.Jól eső érzéssel töltött el,hogy Eleanorral ugyanolyan jó a viszonya,mint régen.-De Bella,ugye te nem érzel semmit irántam? Mármint én szeretlek téged,de csupán baráti szeretetből,ami kettőnk között történt,azt vonzalom volt és semmi más..-motyogta.Közelebb bújtam hozzá,majd magamhoz öleltem.
-Semmit se érzek,csakis barátságot és teljesen igazad van,az csak vonzalom volt és erre én is rájöttem idővel.Örülök,hogy jól megvagytok El-el,így legalább nincs galiba.-válaszoltam.Louis szorosan magához húzott,én pedig nyomtam egy puszit az arcára.-Legjobb barátok vagyunk,ugye?-suttogtam a nyakába.Loui halkan felkuncogott,simogatni kezdte a hátam,majd megszólalt.
-A mi barátságunk örökre szól,akármi történjen is!-mormolta.Erősebben szorítottam magamhoz a fiút,aki ezentúl újra a legjobb barátok kategóriába fog tartozni.Oda ahol minden rendben van újra.



(Harry szemszöge)

Talán a Föld kerekségen most nincs is nálam boldogabb ember.A szerelmem felébredt,és most már büszkén mondhatom újra,hogy a barátnőm.Újra egy csodálatos lányt tudhatok magam mellett,aki elfogad engem úgy ahogy vagyok és nem a hírnevemre hajt.Ő önmagamért szeret,amiért soha nem lehetek neki elég hálás.Befogom neki bizonyítani,hogy jól döntött,amikor adott még egy esélyt,amelyet nem akarok többet elrontani.
Óvatosan léptem be Bells szobájába,egy csokor virággal a kezemben.Bella az ágyon ült a telefonjával a kezében és gondolom twitterezett.Rám emelte csodásan kék szemeit,arcán pedig egy mosoly suhant át.Közelebb mentem hozzá,majd egy apró csókot leheltem ajkaira.
-Ezt neked hoztam!-mondtam,miközben Bella kezébe adtam a virágokat.
-Köszönöm édes!-motyogta,majd mélyet szippantott a rózsacsokorból.Maga mellé terítette az ágyra,majd az orrom elé dugta a telefonját.Összevont szemöldökkel néztem a képernyőt,majd kezdtem el olvasni a tweetet.Vigyorogva néztem barátnőmre,aki élvezettel nézte az arcmimikám.

@Harry_Styles újra én vagyok a legboldogabb,hiszen újra magam mellett tudhatlak @BellaJonhson <3 xoxo

-Szeretlek!-suttogtam.Bella édesen elvigyorodott,majd mielőtt megcsókolhattam volna,megszólalt.
-Segítesz pakolni?-kérdezte csillogó tekintettel.Értetlen tekintettel néztem rá,ő pedig egy sóhaj kíséretében folytatta.-Az orvos azt mondta mehetek haza,már a zárójelentésem is ideadta,szóval már csak össze kell pakolnom!-mondta.Az arcáról a vigyort semmiképp sem lehetett volna levakarni,de ez engem is mosolygásra késztetett.Nyomtam egy rövid csókot a szájára,majd pakolni kezdtem.Bella gyorsan átöltözött utcai ruhába,ami egy rövid nadrágból és egy denevérujjú felsőből állt.Megragadtam a kezét,majd a bőröndöt és az ajtó felé kezdtem húzni.Kiléptünk az ajtón,majd egyenesen a földszintre mentünk.A kórház bejáratánál már millió meg egy paparazzi állt,mielőtt kiléptünk volna Bells felé fordultam.
-Ugye nem fogsz haragudni?-kérdeztem.Bella hülye fejet vágott,én pedig kihúztam a kórház elé.A paparazzik gyorsan kapcsoltak,és fotózgatni kezdtek.Megrántottam a vállam,majd megcsókoltam a barátnőmet.Hátára vezettem a kezem,Ő pedig beletúrt a hajamba.A nyelvem bebocsátásért könyörgött,amelyet hamar meg is kapott.Szenvedélyesen csókolóztunk a fényképészek előtt,de nem érdekelt.Ez volt egy újabb élet kezdete,melyet meg kellett pecsételnünk.
Egy új élet,új lehetőség.