15.fejezet~Hogy merted?

Sziasztook:)) itt a 15.fejezet.:)) 
Hát csajok nem sokára jön a suli:// várjátok már? gondolom nem,én se nagyon várom.
Komizzatok és iratkozzatok fel.:)) jó olvasást:33 puszii:Krisztii és Gréti W. *-*

(Bella szemszöge)
  
 -Te mit keresel itt?
Rémülten bámultam az előttem álló fiúra,akinek a száján egy elégedett mosoly tükröződött.Josh a hátam mögött hangosan felszisszent és szorosan magához rántott.Az előttem álló személy megforgatta a szemét és megszólalt.
-Beszélnünk kell!-mondta teljesen nyugodtan,és a lépcső felé intett.Kibújtam Josh szorító kezei közül és felé fordultam.
-Nyugi!-néztem barátomra kérlelően,ő pedig elindult a konyha felé.Rápillantottam Adamre,és a lépcső felé indultam.Adam megragadta a karomat és a szobámba húzott.Bezárta az ajtómat és maga felé fordított.Félve pillantottam a szemébe,ami telis-tele volt érzelmekkel.
-Amy.-szólított meg,én pedig elkaptam a tekintetem.Óvatosan mégis erőteljesen emelte fel a fejem,és megcsókolt.Hevesen csókolt és egyre erőteljesebben szorított magához.Minden erőmet bevetve eltoltam magamtól és dühösen meredtem rá.
-Még is mit képzelsz magadról?Csak így idejössz és azt hiszed mindent megtehetsz?Eljátszottad az esélyedet!Fogd már fel.Akkor kellett volna megbecsülnöd,és nem pedig kihasználni.Érzéketlen vagy Adam Russel.Tűnj el az életemből.-kiáltottam,és kirántottam a kezem a kezei közül.Hangosan felröhögött és az ágyamra lökött.Mivel ő erősebb volt,nem tudtam ellenkezni.Csókolgatni kezdett,és a nadrágomat kezdte húzogatni.Sikítani sem tudtam,hogy Josh meghallja hogy most bajban vagyok,hiszen Adam elég akaratos volt.Miután lehúzta rólam a nadrágot,a felsőmmel kezdett babrálni.Miután sikerrel járt,a melltartómat dobta el,ami halk puffanással ért földet.Közben magáról is leoperálta a nadrágot és a felsőt,és egy szál boxerben tornyosodott felém.Kajánul elvigyorodott és letolta a bugyimat.A szememből patakokban folytak a könnyek,és már semmit se tehettem az ellen,hogy megtörténjen.Lehúzta magáról a boxert,és megtörtén az a dolog,amiről álmodni se mertem volna.Az a fiú akit annak idején az életemnél is jobban szerettem,megerőszakolt.Mit sem törődve azzal,hogy mekkora lelki fájdalmat okoz ezzel,csak csinálta és csinálta.Miután beteljesítette a vágyait,lemászott rólam és felöltözött.Sírva odakúsztam az eldobott ruha darabjaimhoz,és gyorsan magamra kapkodtam.Adam már az ajtóban állt és arra várt hogy készen legyek.Felálltam a földről és abban a pillanatban Adam magához rántott.

(Josh szemszöge)
Belláék már elég régóta fent vannak,és semmilyen bajra utaló hangot nem hallottam.Leültem a Tv elé,és sorra kapcsolgattam a csatornák között amikor hirtelen csöngettek.Felálltam a kanapéról és az ajtóhoz sétáltam.Kinyitottam és egy göndör hajú srácba ütközött a tekintetem.Egyből tudtam,hogy ki ez.Ő volt a híres,neves Harold Edward Styles,ismertebb nevén Harry.Ő volt az,aki nem ment el Belláért,és ő volt az akit Bella kiskora óta imádott.
-Szia,te ki vagy?-kérdezte és beljebb sétált.Hatalmasra meresztette szemekkel bámultam rá,és próbáltam türtőztetni magamat.
-Bella,legjobb barátja vagyok;Josh.És te vagy Harry,aki nem ment el Belláért.-mondtam szemrehányóan.Harry lesütötte a szemeit,majd élesen felpillantott.
-Közbe jött valami.-szűrte ki foghelyről és újra lesütötte a szemét.Láttam rajta,hogy tényleg nagyon fontos volt,ami miatt nem tudott elmenni Belláért.
-Jól van,ezt majd Bellával beszéld meg-mondtam és halványan elmosolyodtam.Harry bólintott egy aprót és a lépcső felé indult.Gondoltam nem szólok,hogy Bella éppen Adammel van elfoglalva,így hagytam hogy felmenjen.

(Harry szemszöge)
Éppen a lépcsőn mentem fel,mikor hirtelen valakibe beleütköztem.Idegesen meredt rám,és tovább rohant a lépcsőn lefelé.Értetlenül bámultam utána,majd tovább mentem Bella szobájába.Az ajtó előtt nem kopogtam,hanem egyből benyitottam.Szörnyű látvány fogadott.Bella a szoba közepén sírt,és csupa véres kezét szorongatta.Dühösen és egyben aggódva rohantam hozzá,és levetettem magam a földre.
-Bella Amy Jonhson!-kezdtem el,ő pedig félve pillantott rám.Láttam a szemében,hogy fél.Fél és valószínűleg most tőlem.-Hogy merted?Megint vagdosod magad.Miért?Miért vagy ennyire hülye?Próbálunk segíteni,de ha te nem fogadod a segítségünket akkor felesleges.-mondtam már egy kicsit nyugodtabban.
-Nem én voltam.-mondta alig hallható hangon.Mielőtt megszólalhattam volna,hangos kiabálást hallottam a földszintről.Bella szemei egyből kipattantak és összes erejét összevetve pattant föl,és rohant le a lépcsőn.Én is felpattantam és szerencsére még időben utolértem,ugyanis majdnem leesett a lépcsőn.Erősen megszorítottam a kezeit,de ő kirántotta és a kiabálás helyszíne felé rohant.Az ajtóban megkapaszkodott,és még jobban sírni kezdett.
-Ne merj többet hozzá érni!-kiabálta Josh,és bevert egyet a másik fiúnak.Ő volt az a srác aki a lépcsőn nekem jött.Bellára néztem aki már nagyon azon volt,hogy elájul.A keze még mindig vérzett,de ő nem törődött vele.A két fiú közé állt,majd megszólalt.

(Adam szemszöge)
Amy hirtelen közénk állt és kiáltott egyet.
-Elég!Fejezzétek be!Josh hagyd békén Adamet.-nézett a barátjára,aki összezavarodott fejjel bámult vissza rá.Amy felém fordult és láttam rajta,hogy nem sok kell ahhoz,hogy összeessen.- Adam menj el.-mondta alig hallhatóan.Megragadtam a kezét és szorosan magamhoz öleltem.Hogy miért tettem?Nem tudom.Rossz volt így látni,főleg úgy hogy én műveltem ezt vele.Nem tudom miért tettem.Csak egyszerűen vágytam a közelségére.Sose voltam még ennyire akaratos,sőt még senkit se erőszakoltam meg.Ráadásul ha az még nem lett volna elég,még meg is vágtam szegényt.Tudom,rosszul cselekedtem,de szeretem.Igen szeretem.Már bánom,hogy akkor elengedtem és azt hazudtam neki.Igen hazudtam.Hazudnom kellett.Tudtam,hogy csak így enged el,ha azt mondom csak kihasználtam.Nem mondhattam el neki,hogy mi az igazi oka.Nem mondhattam el neki,hogy ha a műtét nem jól sikerül akkor meghalok.Igen,majdnem meghaltam.Rákos voltam,és az orvosok sem mondtak semmi biztatót.Féltem hogy meghalok,nagyon féltem ettől.És tudtam,hogy ha meghalok akkor Amy utánam akarna jönni.Így azt a módszert választottam,hogy hazudok neki.De így most még rosszabb,hiszen mindenki gyűlöl.Ezt a gondolat menetet,Amy hangja zavarta meg.Hallottam ahogy megkéri Josh,hogy hozzon kötszert,majd az ajtó felé mutatott.Megadóan bólintottam egyet és az ajtó felé fordultam.Mielőtt kimentem volna,vissza néztem Amyre,aki halál sápadtan bámult rám.
-Sajnálom.-mondtam,és kiléptem az ajtón.Annyit még hallottam,ahogy Josh kiabál egyet,de már nem volt kedvem visszafordulni.

(Josh szemszöge)
Amint Adam kilépett az ajtón Bella összeesett.Fénysebességgel ugrottam mellé,majd felemeltem és a nappali felé siettem.Harry koslatott utánam,mint egy pincsikutya és egyfolytában a körmét rágta.Amíg én kirohantam egy pohár vízért,addig Harry bekötözte Bella kezét.Óvatosan ráöntöttem Bellára a jég hideg vizet,aminek hatására magához tért.Rám nézett,aztán pedig Harryre majd megszólalt.
-Nem én voltam.-mondta elhaló hangon.Harry értetlenkedve figyelte Bellát,de ő nem méltóztatott többet mondani.
-Majd én elmondom.-mondtam.Harry felém kapta a tekintetét,én pedig belekezdtem.-Szóval nem Bella vagdosta magát.Adam volt az.És nem csak megvágta Bella kezét,hanem meg is erőszakolta.-ahogy láttam Harry szemei megteltek dühvel.Úgy döntöttem mást már nem mondok,hiszen Harry így is rohadt ideges lett.
-Honnan tudod?-kérdezte Bella.Ránéztem és sokatmondó tekintettel néztem rá.Ő értetlen fejjel nézett engem,én pedig halványan elmosolyodtam.
-Elmondta.És nem csak ezt.De azt nem mondhatom el.-mondtam.És hogy mi volt az a más?Az,hogy akkor miért hagyta el Bellát,és miért hazudott neki.Amikor elmondta kicsit meglágyult a szívem,de ezek után következett a megerőszakolás.Gondolom tudjátok,ilyenkor borul el az agyam és ekkor kezdtem el ütni.Ekkor lépett be Bella kisírt szemekkel és vérző kézzel.Még nagyobb düh öntött el és ha ott abban a helyzetben Bella nem avatkozik be,akkor nagyon megvertem volna Adamet.

(Bella szemszöge)
-Elmegyünk.-törte meg a csendet Harry.Rám nézett majd lesütötte a szemeit.Nem nagyon értettem,hogy mit akar ezzel mondani,ezért rákérdeztem.
-Hova?-láttam Harryn,hogy erre a kérdésre már felvolt készülve így nem kellett sokat várnom a válaszra.De bár ne mondta volna ki azt a szót,akkor minden jobb lett volna.Ahogy meghallottam azt a szót egy világ dőlt össze bennem,már sokadszorra. 

Bocsii:DD ezt muszáj volt:D ezen olyan cukii*-*

14.fejezet~Dance in my life

Sziasztok.:D itt a 14. fejezet.:D komizzatok :) és jó olvasást.:)
Így utólag is;nagyon boldog szülinapot Daddy Direction-nak.:)
Ja,és a fiúk új albumának a címe: Take Me Home lesz ^^ 
Na puszii: Krisztii és Gréti W. xx


(Bella szemszöge)
Joshhal az ágyamon ültünk,amikor hirtelen megszólalt a telefonom.Mindketten a csörgő telefonra kaptuk a tekintetünket és kíváncsian néztük meg hogy ki hív.Ismeretlen.
Josh felkapta a telefonom,én pedig érdeklődve figyeltem.
-Bella,téged keresnek.-mondta és a kezembe nyomta a telefont.Felvont szemöldökkel néztem barátomra,de ő csak megrántotta a vállát.
-Igen tessék.Bella Jonhson.-szóltam bele egy kissé bizonytalanul.
-Jó napot.A Sun Tánciskolából hívom.Felvételt nyert egy tánctanár állásába,vagyis felvételt nyert az egyik csoportba ahol táncolhat,és mellette a kisebb csoportokat taníthatja is.-mondta egy kedves női hang.Ámuldozva hallgattam hogy mit mond,és hirtelen megdöbbenéstől megszólalni se tudtam.Gondolkozni se volt sok időm ugyanis a nő folytatta.-Holnap kezdhetne,ha magának megfelel.Délután 2.-kor kezdődik a táncoktatása amit maga tart,és este 6-tól pedig a táncoktatása amit magának tartanak.Általában hétfőn,csütörtökön és szombaton kell órákat tartania.És hétfőn,szerdán,pénteken és vasárnap pedig önnek tartják.Elég jól fizető munka,úgy hogy remélem elvállalja.-mondta,és a válaszomra várt.
-Persze,elvállalom.-mondtam teljesen elvarázsolva,hiszen ez volt minden álmom,hogy az egyik leghíresebb tánciskolájába kerüljek be.A nő még elköszönt majd lerakta a telefont.Felugrottam az ágyamra és elkezdtem rajta ugrálni.Josh értetlenkedve figyelte az érdekes tevékenységemet,majd felállt,miután majdnem ráugrottam.Miután Josh nem értette az örömöm tárgyát fa pofával figyelte az ugrálásom,egészen addig amíg le nem estem az ágyról.Na akkor eszméletlen hahotázásba kezdett,úgy ahogy én.A röhögéstől már 1-2 könnycsepp is kicsordult,amitől Josh megijedt és egyből odafutott hozzám.
-Bells jól vagy?Megütötted magad?-kérdezte,én pedig újabb röhögőgörcsöt kaptam.Josh ellökött magától és megkönnyebbülten fújta ki a levegőt.10 perc után sikeresen befejeztük a röhögést és nagy nehezen feltápászkodtunk.Josh leült az ágyra én pedig elmeséltem neki a telefon beszélgetést.Amint befejeztem,ő szorosan magához húzott és a fülembe suttogta,hogy nagyon büszke rám.


*Másnap2kor*
Izgatottan indultam el a Sun Tánciskolába.Az út egy kicsit tovább tartott,mint gondoltam és így egy kicsit késtem is.Szerencsémre elnézték,és kezdhettem is az oktatást.10-12 éves lányok jártak a csoportba,akik nagyon kedvesek és ügyesek voltak.Az óra 1 és fél órás volt,amiből fél óra csak azzal ment el hogy a neveket megjegyezzem.15 percet nyújtottunk,majd hozzá kezdtünk a tánctanulásához.Még tegnap Joshhal összehoztunk egy kész táncot,ami abból állt hogy én kitaláltam,ő pedig helyeselt.Cher Lloyd-Want U Back
című számára tanítottam a táncot.Nagyon ügyesek voltak,és ráadásul jól is viselkedtek.Az 1 és fél órás tánc után,beugrottam a Nando's-ba.Nagy meglepetésemre Louis-val találtam szembe magam.Mikor meglátott elmosolyodott és szorosan megölelt.Beszívtam a bódító illatát (ne értsétek félre.:D) és én is vissza öleltem.Pár másodperc múlva elhúzódtam és gondosan körbe néztem,hogy nem-e ismerték fel.Louis elvigyorodott majd a legközelebbi asztalhoz húzott,és oda rendelte a pincért.
-Hát te mit keresel itt?-törtem meg végül a csendet.Louis felkapta a fejét majd belekezdett.
-Niall éhes volt.-röhögte el magát,és folytatta.-És te mit keresel erre felé?-kérdezte.
-Hát gondoltam beülök egy kicsit,tánc előtt.-mondtam.Lou kíváncsian figyelt,majd pár perc múlva felugrott az asztaltól és engem is kirángatott.Felkapott az ölébe és elkezdett körbe.körbe forgatni.Áá,az emberek cseppet se nézhettek hülyének,dehogy is.Loui mit sem törődve ezzel tovább forgatott,majd amikor már mindketten teljesen elszédültünk lerakott.Tébolyogva lépkedtünk ki a Nando's-ból és a legközelebbi padot tűztük ki célunknak.Lou szinte minden második embernek neki ment,én pedig a végén már a földre ültem le.Louis ezen jót röhögött,és tovább támolygott a padig.Ahogy elérte,rádőlt és a hasát fogva röhögött.A járókelők enyhén megbámultak,és néhányan még olyanokat is mondtak hogy huligánok.Huligánok?!Mi?!Nem is vagyunk azok,csak egy kicsit tovább forogtunk.Halántékomat erősen szorítva ültem a földön,és vártam hogy elmúljon a szédülésem.Hirtelen két kezet éreztem magamon,aki felállított.Érdeklődve néztem hátra és Louis-val találtam szembe magam;újra.De hát Louis az elébb még a padon vergődött,most meg már engem "fogdos".
-Gratulálok!-mosolyodott el,és nyomott egy baráti puszit az arcomra.
-Köszönöm.-mosolyogtam én is,majd megragadtam Lou kezét és sétálgatni kezdtünk.Olyan 1-2 órát sétálhattunk,amikor Lou-t keresték és ő haza rohant.Én pedig elindultam a táncsuli felé.Pont időben értem oda,így még volt elegendő időm arra,hogy bemutatkozzam a többieknek.Volt egy lány akivel nagyon jól kijöttem;a neve Ashley volt.Mondjuk mindenki kedves volt.Az óra jó hangulatba telt el.Mi Cheryl Cole-Under The Sune c. számára tanultuk a táncot.Nagyon jó fejek a tanárok,és a tánc is nagyon tetszik.Már be is állították,és én az első sorba kerültem.Elég rendesen meglepődtem.De azt mondták nagyon jó táncos vagyok,és megérdemlem.Ennek hallatán elkezdtem makogni meg mekegni,amin a többiek jót röhögtek.8-kor volt vége a táncnak,és kint már elég sötét volt.És mivel eléggé messze lakom,felkellett hívnom valakit.Elsőre Josh tárcsáztam,de ő valamiért nem vette fel.A második Louis volt,aki megint csak nem vette fel.Sophie-t nem hívhattam,hiszen ő is lányból van,és kocsija sincs.Legvégsőbb elkeseredésemben Harryt kezdtem tárcsázni.
-Szia Bella!-szólt bele a telefonba,én pedig akaratlanul is de elmosolyodtam.
-Harry!-köszöntöttem,majd folytattam.-Véletlenül nem tudod,hogy Louis merre van?-kérdeztem.És hogy miért nem kérem meg Harryt,hogy fuvarozzon haza,csupán csak azért mert elég kellemetlen lenne mindkettőnknek.
-Eleanorral mentek valamerre.De miért?-na ne már,akkor muszáj Harryt megkérnem.
-Nem tudnál értem eljönni?-kérdeztem,és vártam Harold válaszát.
-De persze,hova kell mennem?-kérdezte.Gyorsan lediktáltam neki a címet,ő pedig gondosan felírta.Azt mondta hogy egy 10 perc múlva itt lesz.Addig én leültem egy padra és vártam,hogy feltűnjön a fekete Range Rover.Már fél órája ott ültem és Harry még sehol se volt.Hívtam vagy 10szer,de egyszer se vette fel.Louist nem akartam zavarni,ezért Josh próbáltam hívni,aki nagy mázlimra felvette.
-Bella hol a picsában vagy?-kérdezte ingerülten.Hallottam,hogy Sophie is ott van mögötte.Á ezek szerint már találkoztak is.
-A Táncsulinál.Mivel se te,se Lou nem vette fel,felhívtam Harryt aki azt mondta,hogy eljön értem,de már fél órája rá várok és sehol sincs.Josh nem tudnál eljönni értem?-kérdeztem reménykedve.
-Hova menjek?-gyorsan lediktáltam a címet;újra.Josh azt mondta,hogy 2perc múlva itt is,lesz és szerencsére meg is jött.Elmondtam neki mindent,és haza felé indultunk.Otthon érdekes meglepetés fogadott.
-Te mit keresel itt?

13.fejezet~Legjobb barátok

Sziasztook.:DD Itt a 13.fejezet. Hazajöttem Pestről és ahogy megígértem egyből felraktam a részt.Bocsássatok meg,de a vonaton csak ennyire futotta.Komizzatok és ha tetszik iratkozzatok fel.Mostanság nagyon nem komiztok,úgy hogy most nosza rajta. Jó olvasást. xx Puszii: Krisztii és Gréti W.

"Fiú mint barát:
- ő az, aki megmondja, hogy valami jól áll vagy éppen elég gáz..
- ő az, aki elmondja, ha épp egy hülye picsa vagy.
- ő az, aki nem féltékeny
- ő az, aki nem fog veled összeveszni pasi miatt
- ő az, aki megvéd, vagy verekedik, ha valaki bánt
- ő az, akiben megbízol, és elmész vele bárhova, mert megvéd
- ő az, aki őszintén megmondja a kiszemelt pasiról, hogy érdemes-e kezdeni vele, vagy sem
- ő az, akivel hatalmasat bulizol, de amíg részeg vagy haza sem visz, hanem veled van
- ő az, aki nem használna ki soha
- ő az, akinek a családja nem találgat, hogy szerelmesek vagytok-e, hanem családtagnak tekint
- ő az, aki iszik utánad, vagy ad a fagyijából
- ő az, akivel nevettek minden baromságon"

(Bella szemszöge)
*párnapmúlva*
-Zsó,elkésel!-kiabáltam az emeletre,drága barátnőm pedig rohanva trappolt le a lépcsőn.Ja,igen megkapta a munkát és azóta már Sophie-nak hívják.És hogy miért?Azért,hogy angolosabbnak tűnjön,na meg persze azért hogy a vendégek ki tudják mondani.
-Elmentem.-visította az ajtóból,majd jó hangosan becsapta.Elvigyorodtam rajta és folytattam a reggelim nyammogását.
No és hogy velem mi történt?Mesélek;Adammel azóta nem találkoztam,aminek határozottan nagyon örülök.Viszont a múltkori incidenst Josh és Jenny is megtudták.És hát hogy is mondjam,Josh már repülő jegyet is vett.Ugyanis,-hogy az ő szavaival éljek-"Adam nem fog belőled hülyét csinálni.Most odamegyek!"Mikor meghallottam,hogy iderepül kisebb féle sokkot produkáltam.El nem tudtam képzelni,hogy honnan tudja;majd nagy nehezen leesett,hogy Sophie mondta el.Úgy hogy Josh a szülinapomra ideutazik.
Nos,Harryékkel nagyon jól megvagyunk.Louis-val azt hiszem már haladunk a legjobb barátok kategória felé.Aminek nagyon örülök,hiszen kislányként mindig is erre vártam.Eleanorban egy nagyon jó barátnőt találtam.Együtt járunk shoppingolni,és hogy is mondjam mindig történik valami érdekes.Múltkor El magára borította a fél ruhás polcot.Gondolhatjátok mennyit röhögtünk.Viszont ezeknek a kiruccanásoknak következménye is van.Ebben a elmúlt 9-10 napban,minden újságban benne voltunk.Olyan tipikus "ki ez a lány és mi köze a One Direction-hoz? Egyáltalán miért kéne hogy bármi közöm is legyen a fiúkhoz?Attól,hogy Louis barátnőjével mászkálok nem muszáj ismernem őket.És ha ez nem lenne elég még a fiúktól is megkérdezik az interjúk során hogy ki vagyok.Ők persze az én kérésemre letagadnak.Mondjuk Liam,Zayn és Niall nem is ismernek,úgyhogy nem kell hazudniuk.De volt egy bökkenő is;az egyik interjúban bemutatták a Louisról és rólam készült fotót.Ott jött aztán a "botrány",ugyanis azt találták ki hogy én vagyok Lou szeretője.Ezt persze se Louis,se Eleanor nem hagyta szó nélkül.Mindketten óriási csetepatét csaptak,és a végén elmondták,hogy El barátnője vagyok és hogy Louhoz semmi közöm.Az újságírók szerencsére se a nevemet,se a lakcímemet nem tudják,így nem zargatnak.Úgy hogy ennek következtében mindennap a címlapon virítottam.Itt jött a képbe Jenny.Minden nap felhívott,hogy mi van köztem és Louis között.Ezen szépen össze is vesztünk,de rá 2 órára már semmi bajunk sem volt.Miután mindent tisztáztunk,Jenny elhatározta hogy ő bizony szemmel tart engem és Harryt.(?) Igen,Harryt.
Legújabb agyszüleménye,hogy én és Harry együtt vagyunk.Mondjuk van alapja,hiszen Harry és én elég közel kerültünk egymáshoz,de úgy sem működne kettőnk között.Harry meg próbálkozik,de folyamatosan elutasítom,és barátként kezelem.Barátként,miután szeretem Őt.De akkor se működne és ezt el kell fogadnom.Sophie persze mondja,hogy de próbáljuk meg,de nem fogjuk.Harry viszont nem adja fel,és így szegény Lou jelen pillanatban lelki szemetesládám.Minden gondom rá zúdítom és ő úriember mondjára meghallgat,és el lát tanácsokkal.Mondjuk szerencséje van,hiszen Josh nem sokára megérkezik és Lou megszabadul a "terhektől".
De most vissza a jelenbe.
Május 12.-e van,és 8 nap múlva szülinapom.A fiúk titkolnak valamit,és bárhogy kérem,nem mondják el.Sophie már térden állva könyörög,hogy végre hadd találkozhasson Zayn-nel de a fiúk megtörhetetlenek.Nem értem miért nem engedik,de biztos nyomós okuk van rá.
-Hahóó!-kiáltotta valaki az ajtóból,és erősen verni kezdte.Ki a franc lehet?A fiúk nem,mert nekik szabad a bejárás.Lassan már többet vannak itt,mint a saját lakásukba.De akkor ki lehet?Sophie se,mert ő estig dolgozik.De most miért gondolkozok ezen,amikor simán kinyithatnám?Tipikus Bella gondolkozás.
-Nyitom!-mondtam,majd kinyitottam.Egy fiú ugrott rám és szorosan megölelt.Ellöktem magamtól és idegesen mértem végig.Ő kíváncsian méregetett és csodálkozva figyelte az értetlen arcom.Barna haj,barna szem és izmos test.Hirtelen meglepődéstől a legjobb barátom se ismertem meg.Amint rájöttem,hogy ki áll velem szembe,a nyakába ugrottam és jó szorosan megöleltem.Josh belepuszilt a hajamba,majd elkezdett körbe-körbe forgatni.Elröhögtem magam,és örömmel tudtam be,hogy a legjobb barátom végre itt van.Josh 2 perc után letett a földre és nyomott egy puszit az arcomra.Megfogtam a kezét és behúztam a házba.Ámuldozva bámult,de én egyenesen a szobámba vezettem.Na ott aztán leesett az álla és gülü szemekkel bámult.Lehúztam magam mellé az ágyra és vártam,hogy megszólaljon.Még végig se gondoltam,ő megszólalt.
-Soha nem engedem,hogy bántson.Mindig itt leszek neked és megvédelek.Hiszen te vagy a legjobb barátom,sőt annál több is.És ha neked fájdalmat okoznak,akkor nekem is.-mondta teljes nyugodtsággal és mélyen a szemembe nézett.Imádom mikor így néz,ilyenkor tudtam,hogy komolyan gondolja.Az élete árán is megvédene,ebben biztos vagyok.Bízik bennem és én is benne.Az életemet is rá bíznám,ha az kellene.Igen ő a legjobb baráton és soha nem akarom elveszíteni.Ha elveszíteném azt nem élném túl.Szükségem van Joshra.Most már megtanultam mi a legjobb barátság.És büszkén mondhatom,én megtaláltam.

NEM RÉSZ:DDD

Sziasztok:) most nem résszel jelentkezem.
3 napra Budapestre megyek egy kis utolsó nyaralásra és csak hétfőn jövök.
Nem tudom,hogy ott gép közelbe leszek-e vagy sem,de a részt csak kedden délután tudom felrakni.Addig is drága olvasóim,kommizzatok az előző részhez.:))
Puszilok mindenkit.:)) Krisztii xx
Ui: Gréti szivem,az ajándékod nem felejtem el.:)) szeretlek xx

12.fejezet~Munka

Sziasztok drága olvasóim:*
Ez a rész,biztos vagyok benne,hogy valami hihetetlen rossz lett.De ha nem nagy kérés,akkor komizzatok.
Gondolom mindannyian tudjátok,hogy Zayn törölte a twitterét.(vagyis ideiglenesen)
Ezt követően Harry összeveszett Zayn-nel és Lou-val is.Persze már kibékültek,aminek nagyon örülök.
És nem mellesleg Niall másik barátja,Lee is elhunyt.Ezért Kitartás Niall.
Nem tudom a rész,hogyan fog tetszeni,mert még mindig kiakaszt,ez az egész.dE holnap 2kor bejelentenek valami NAGY hírt.:) úgy hogy figyeljetek.:P
De nem untatlak titeket,hanem itt a rész.Jó olvasást,és komizzatok:3 puszii:Krisztii és Gréti W.

(Zsófi szemszöge)

Ahogy megcsörrent a telefonom,mindenki rám kapta a tekintetét.Előhalásztam a telefonom és ránéztem a kijelzőre.Ismeretlen.Vajon ki lehet?Nem gondolkoztam rajta sokáig,megnyomtam a gombot és a fülemhez tartottam.

-Igen,tessék?-szóltam bele bizonytalanul.A többiek kigubbasztott szemekkel bámultak,én pedig megforgattam a szemem.

-Zsófia Mohn-nal beszélek?-kérdezte egy női hang.

-Igen,miben segíthetek?-mekkora bunkó nő,még be sem mutatkozik.

-Anna Harwinks vagyok,és a recepciós munka miatt hívom.-szemeim hirtelen felcsillantak,és el is feledkeztem az előbbi "debunkónő"-s dologról.Anna ahogy hallotta,hogy nem fogok megszólalni,folytatta:-Felvettük magát.Maga lesz az új recepciósunk.Betudna jönni,délután 5-re?-kérdezte.A hallottakat még fel sem fogtam,de úristen.

-Persze.-mosolyogtam,habár a nő ezt nem láthatta.Bella értetlenül figyelt,én pedig csak leintettem és koncentráltam a telefonbeszélgetés további részére.

-Ez esetben majd ott mindent megbeszélünk.Viszhall.-mondta és letette a telefont.Sóbálványként álltam a bejárati ajtóban és próbáltam összeszedni a gondolataim.Ebben sajnos megzavart Eleanor alakja.Ugyan is,újdonsült barátnőm az orrom előtt kezdett csapdosni (?) a kezével,és azt hajtogatta,hogy "Minden rendben?"Érdekes lehetett,ugyan is Louis felvisított és eszméletlen röhögésbe kezdett.Először nem értettem,aztán hirtelen leesett.Bella az arcát fogva röhög,El pedig simogatja.Haha,El drága túlságosan csapdosott,így eltalálta Bellát.Harry értetlenkedve figyeli az egészet,majd orbitális hahotázásba kezd.És hogy én mit csinálok?Nézem ezt a roppant értelmes társaságot,és még mindig PRÓBÁLOK gondolkozni.De ahogy az elébb,most se jött össze.Eleanor most már nem csapdos,hanem rázogat.Komolyan ez a csaj néha tuti nem 100-as.De attól függetlenül,nagyon csípem.

-Eleanor,minden okés?-törtem meg végül a csendnek hitt csendet.(ugye milyen hű de értelmes vagyok?!)Mindenki rám nézett és csodálkozva bámultak.Végig néztem magamon,de nem értettem mi ennyire étvágygerjesztő (?) rajtam.A ruhám nem volt kihívó,a sminkem pedig nem volt durva.Csak néztem magamat,majd leesett,miért is bámulnak.Ja,hogy a telefon beszélgetés.

-Megkaptam!-kiáltottam,és abban a pillanatban Bella a nyakamba ugrott.Körbe-körbe ugráltunk a bejárati ajtó előtti kis részbe,ami jó ha volt fél méter széles,de minket ez sem érdekelt.Harry,Louis és Eleanor értetlen fejjel bámultak ránk,de Bellával mit sem törődve ugrándoztunk tovább.Azt hiszem 5 perc után Bella megállt,mert "kicsit" szédült.A kicsit alatt az értem,hogy a Földön elterülve kötött ki.Több se kellett Harry azonnal mellé ugrott és aggódóan bámult rá.Bella arca a pirosból falfehérré változott,majd kitört egy hatalmas röhögésbe.Hazza persze semmit se értett az egészből,de nekem egyből leesett.Bella egy elég érdekfeszítő röhögőgörcsöt mutatott be,amitől nekem is támadt egy.Lou is követte a példánkat és a földön ülve,hasát fogva terült el.Harry a kisebb "sokk"után vihogni kezdett,mint egy nem normális bébi fióka(?). Egyáltalán volt itt valaki aki normális?Ja,hát persze,Eleanor.Ő jókat mosolygott rajtunk és élvezte a műsort.Fél óra után Bella sikeresen feltápászkodott a földről és a konyha felé vette az irányt.Harry egyből utána ment,és így el is tűntek.Sajnálatos módon Louis nem bírt felkelni a földről,ezért El-el rángattuk.Aki nem ismerne minket,tuti diliházba zárna minket.Kisebb nehézségek árán;ezalatt értem a Louis újabb röhögőgörcsét,amikor drága barátnője rajta landolt vagy amikor már annyira röhögtem rajtuk,hogy lefejeltem a falat dolgokat,sikerült felállítanunk és elindulni a konyhába.

*2 órával később*

Miután sikeres beszámolót tartottam a munkával kapcsolatban,megreggeliztünk.REGGELIZTÜNK,délután 2:30kor,felvergődtem magam a szobámba és letusoltam.Mire készen lettem,pontosan eltelt 2 óra.Kiugrottam a kádból és a gardrób felé rohantam.Szokásomhoz híven,eltaknyoltam a szoba közepén.A nagy csattanásra Bella futott be a szobába és amikor meglátott,újabb röhögőgörcsöt kapott.Megpróbáltam feltápászkodni a földről és elbattyogni a gardróbhoz.Persze a battyogásból sem lett semmi,ugyan is csúszós padlón vizes lábbal nem érdemes sietni.Szóval a battyogásomból,szép csúszás-mászás lett.Megkapaszkodva ugyan,DE sikerült felállnom.Magamra kaptam egy csíkos egybe ruhát,amin egy barna öv volt.A lábamra egy egyszerű papucsot vettem,és kijöttem a gardróbból.Bella még mindig a ülve röhögött és már a szeméből folyt a könny.Odasétáltam a polcomhoz és levettem a kedvenc baglyos nyakláncomat.

 

Még utoljára belenéztem a tükörbe,majd Bellához sétáltam.Felnézett rám és elismerően bólogatott.

-Figyelj!Nem tudom mikor jövök haza,de ne csinálj semmit.Mondjuk ha röhögőgörcsöt kapsz,azt nyugodtan felveheted.-vigyorogtam,ő pedig gonoszan rám nézett,de nem bírta sokáig ezért elröhögte magát.Leguggoltam hozzá,majd szorosan megöleltem.Ő is vissza ölelt,majd feltápászkodott a földről.Lekísért a bejárati ajtóig,majd bezárta.Én pedig elindultam az új munka helyem felé.

ui: 

 ha esetleg nem látni a feliratot: A PILLANAT : Amikor hihetetlenül nevetsz,majd abbahagyod hirtelen-aztán ránézel a másikra,és megint nevetsz...

 

 

 

11.fejezet~Adam

Sziasztok:D itt a 11.fejezet.:) remélem tetszeni fog és komiztok is:$ 1027 oldalmegtekintés,uhh köszönjük szépen*o* és 1 új feliratkozóó:DD 
és nem mellesleg megkaptuk az első díjunkat is.:)
puszii:Krisztii és Gréti W.

 (Bella szemszöge)
-Te meg mit keresel itt?-kérdeztem,ő pedig megszólalt...
-Bella,hát itt laksz.Gondoltam meglátogatlak,és megnézem hogy vagy.Hiszen elég régen találkoztunk,úgy 3-4 éve.-mondta és egy undorító mosoly húzódott a szájára.Akármennyire próbáltam gyűlölni,nem ment.A kötelék,ami hozzá láncolt erősebb volt.Ez volt a szerelem.Csak álltam ott és figyeltem,ahogy végig mér,majd kaján vigyor keletkezik az arcán.
-Képzeld nagyon is jól vagyok,úgy hogy elmehetsz.-nyögdécseltem a legflegmább hangnemben,amit sikerült összehoznom.
-Tényleg jól vagy?Akkor nem hiányzom?Már nem is szeretsz?-tudakolta és végig a szemembe nézett.Zöld szemeit az enyémbe fúrta és várta a választ.Bár mindenkinek azt hazudtam,hogy túl léptem rajta,magamnak mégsem hazudhattam.De most a legjobb megoldás a hazugság volt;ismét.
-Igen tényleg jól vagyok!-húzódott egy elégedett mosoly az arcomra,majd folytattam:-Jól kérdezted!Nem hiányzol és nem is szeretlek.-mondtam ki életem legnagyobb hazugságát.
-Tudod Amy.-kezdte.Na igen ő volt az egyedüli,aki Amynek hívott.Na jó volt még 1-2 ember,de azok után hogy szakítottunk Adammel,senki nem mert így szólítani.-Sok minden megváltozott azóta.Köztük véve én is megváltoztam.-emelte ki a szavakat,és közben az arcomat pásztázta.
-Aha,ennyit akartál?-sziszegtem neki nyersen,amivel nem csak Adamet,de még magamat is megleptem.A kisebb meglepettség után Adam megforgatta a szemét,majd folytatta.
-Amy,szeretlek téged!-ahogy ezt kimondta arca közeledni kezdett az enyém felé,és pár másodperc múlva,puha ajka az enyémen tanyázott.Az érzelmeim felül kerekedtek az agyamon és ösztönösen vissza csókoltam.Adam követelőzve csókolt,és a pólómat kezdte húzogatni.Kezemet a nyaka köré fontam,ő pedig a derekamnál fogva fogva magához húzott.Az agyam elborult és azt sem tudtam mit csinálok.Majd a semmiből felugrott egy kép,amikor Adam szakít velem,és hogy miket vág a fejemhez.Amint tudatosult bennem,hogy éppen mit csinálok,elhúzódtam tőle.Adam csodálkozva nézett rám,én pedig jó erősen pofon vágtam.
-Ezt már egyszer eljátszottad,még egyszer nem dőlök be neki.Tűnj innen és vissza se gyere!Elrontod az életemet,amit nagy nehezen sikerült újra kezdenem,miután TE tönkre tettél.Adam menj el!Látni se bírlak.Gyűlöllek!-kiáltottam,és éreztem ahogy a könnyeim már patakokban folynak.
-Látom Amy,az a híres Louis már a markában tart.De te Amy,mindig is engem fogsz szeretni!-mondta egy gúnyos vigyorral az arcán,én pedig rá csaptam azt ajtót.Az ajtónak dőlve csúsztam le a padlóig,majd eget rengető sírásba kezdtem.Ennyi volt az amit felépítettem,ennyi év után összeomlott.És mitől?Egy szemét állattól,akit Adamnek hívnak.

(Zsófi szemszöge)
Bella már elég rég kiment ajtót nyitni,és azóta vissza se jött.A fiúkkal,és Eleanorral nagyon jót beszélgettünk.Louis hozta a szokásos formáját.Éppen a répás vicceiről mesélt,amikor hatalmas ajtócsapódást halottunk.Egy emberként ugrottunk fel,majd Harry volt az első aki felpattant.Mi is követtük és elindultunk az előszoba felé,ugyan is ott volt a bejárati ajtó.Amint odaértünk szörnyű látvány fogadott.Bella a földön ülve sírt.Kezei remegtek,és ziháltan kapkodott levegő után.Mindenki lesokkoltan állt,majd Harry ugrott meg és barátnőm felé rohant.Leült mellé és szorosan magához húzta.Láttam Bellán,hogy most Harry közelsége sem nyugtatja meg.Rossz volt így látni,magatehetetlennek éreztem magam.A legjobb barátnőm a földön ülve zokog,én pedig egy helyben állva nézem.
-Eleanor,hozz neki egy pohár vizet,és nyugtatót.A konyhában,az asztalon vagy egy bögre,rá van írva Bella neve,a gyógyszer pedig a tűzhely feletti szekrényben van.-mondtam El-nek,aki bólintott egyet és a konyhába sietett.Louisra néztem aki aggódva figyelte barátja próbálkozását,Bella megvigasztalásában.Majd hirtelen elkapta a tekintetét,és rám szegezte.

(Louis szemszöge)
Amint megláttam a földön zokogó Bellát,egyből a tegnap esti dolog jutott eszembe.Akkor is sírt,de nem ennyire.Valami rossz történhetett vele,ugyan is én erős lánynak ismertem meg.Ahogy láttam,hogy remeg a keze és levegőért kapkod,összeszorult a szívem.Mindannyian leblokkoltunk,majd azt vettem észre,hogy Harry odarohan hozzá és mellé ül.Szorosan a mellkasára húzta a lányt,és simogatni kezdte a hátát.Ugyanezt a módszert alkalmaztam tegnap,amitől megnyugodott.De most Harry akármit csinált,Bella ugyanúgy sírt.Hallottam,hogy Zsófi elküldi a barátnőmet nyugtatóért,de én mit sem törődve ezzel,néztem a tehetetlen barátomat.Zsófi szemei már szinte átfúrták a bőrömet,de nem érdekelt.Tudni akartam,hogy ki járhatott itt,amitől Bella ennyire kiakadt.A felismerés az agyam kellős közepéig hatolt,majd mikor teljesen megvilágosodtam,Zsófi felé kaptam a tekintetem.Érdeklődve figyelt,én pedig szólásra nyitottam a számat.
-Adam.-suttogtam.Zsófi szemei elkerekedtek a megdöbbenéstől,majd miután észhez tért a fejéhet kapott.Mielőtt megszólalhatott volna,Eleanor masírozott ki a konyhából,kezében egy gőzölgő pohárral és egy doboz nyugtatóval.Zsófira néztem és a fejemmel intettem egyet barátnőm felé.Zsófi,hamar vette a lapot és odament El-hez.
-Gyere,menjünk vissza a nappaliba.Majd Louis odaviszi a teát ás a nyugtatót.-rángatta Eleanort.Barátnőm rám nézett,én pedig bólintottam egy hatalmasat,hogy menjen.Több se kellett El a kezembe nyomta a dolgokat és elindult a nappali felé.Zsófi biztatóan elmosolyodott és El után indult.

(Harry szemszöge)
Hiába szorítottam magamhoz szegény lányt,semmit se használt.Keservesen zokogott,és markolta a felsőm,mintha az élete függne tőle.Louis közeledő lépteire figyeltem fel.Arcára pillantottam,ami aggódást tükrözött.Leguggolt mellén és megszólalt.
-Bella!Könyörögve kérlek vedd be ezt a nyugtatót!-kérlelte Bellát,de ő mit sem törődve ezzel tovább sírt.Louis arca mérhetetlen fájdalommal telt meg,és láttam rajta,hogy nagyon próbálkozik azzal hogy ne szólja el magát.
-Louis,mit tudsz?-sziszegtem neki a kérdést,mire hirtelen felkapta a fejét.Üveges tekintettel bámult engem,majd Bellát.Vett egy mély levegőt és megszólalt.
-Tudom mitől van ki Bella!-mondta lassan,kiemelve a szótagokat.Hatalmas,golyó méretű szemekkel figyeltem legjobb barátomra,aki nem szándékozott többet mondani.
-Louis!-szólítottam meg idegesen Lou-t.Újra rám emelte a tekintetét,majd kinyitotta a száját és megpróbálta kinyögni a szavakat.
-Nem szabadna tudnom,de Zsófi tegnap nagyon aggódott és megtudta,majd elmondta nekem.-nyögdécselte,mire még idegesebb lettem.
-A lényeget!Mi baja?-kiáltottam.Louis megszeppenve nézett ki a fejéből,majd pár perc után megadóan bólintott.
-Bellának volt egy fiúja.Adamnek hívták.-ahogy Louis kimondta,éreztem ahogy Bella megfeszül a karjaimban és kitör belőle még több sírás.Louis arca teli volt együtt érzéssel,míg az enyém értetlenséget vett fel.(nem szó szerint érteni,de ilyen helyzetekben nem tudok jól fogalmazni.)
-Gyerünk már!-sürgettem és Louis folytatta.

(Louis szemszöge)
-2011.óta ismeri,és szerelmes belé.De Adamet nem érdekelte Bella.Majd 2012. januárjában összejöttek.Majdnem 2 évig együtt voltak,de szakítottak.Adam mindvégig hazudott Bellának.Kihasználta a szerelmét,és soha nem szerette,csak játszadozott az érzéseivel.2013.december 12.-én szakítottak és Bella összeomlott.2 hónapig depressziós volt.Ki se mozdult a szobájából,amitől a szülei megrémültek.Az első 2 hétben vagdosta magát.De aztán,-pontosan nem tudok mikor-,de elhatározta,hogy erős lesz.Felállt a padlóról és mindenkinek megmutatta,hogy egyik fiú sem ér ennyit.Az segített neki,hogy Adam nem volt a közelében,mert ide költöztek.Biztos vagyok benne,hogy ő volt itt.-fejeztem be a történetem és Harryékre néztem.Bella még mindig sírt,de már feszülten hallgatta a saját történetét.Harry élettelen arccal próbálta felfogni a hallottakat.Hirtelen ötlettől még gyorsan megszólaltam.-Tegnap azért rohant el,mert Adammel pont így történt az első csókjuk.-mondtam,mire Bella hirtelen felkapta a fejét és könnyes szemekkel nézett engem.Lehajtott fejjel kémleltem a padlót,mikor végre megszólalt.
-Honnan tudod ezeket?-kérdezte.Láttam,hogy nem sokáig bírja visszatartani a könnyeit,ezért hamarjában válaszoltam.
-A naplódból.-mondtam fájdalommal teli hangon.Bella arca megremegett és kimászott Harry öléből.A fiú árgus szemekkel figyelte minden  mozdulatát.Bella felállt,de hirtelen megtántorodott.Harry és én fény sebességgel ugrottunk mellé és fogtuk meg.
-Jó-jól vagy?-dadogta idegesen Harry.Szegény még most sem dolgozta fel a hallottakat.De nem is csodálom,hiszen ez a lány különleges.Pontosan Hazzához való.
-Hagyjatok békén!-kiáltotta Bella rekedtes hangon és felfutott az emeletre.

(Bella szemszöge)
2012.január 4.
-Amy beszélhetnénk?-kérdezte egy hang.Odakaptam a fejem és megláttam Őt.Őt akiért 1 éve sóvárgok.Akiért 100 meg 100 éjszakát átsírtam.Őt akiért bármire képes lennék.Ott áll tőlem pár méterre,és a válaszomra várt.Zöld szemeit eltakarta a fekete napszemüvege.De még így is tökéletes láttam,ahogy bűvöl a szemeivel.
-Pe-pe-persze.-dadogtam a szavakat,ő pedig elmosolyodott.Közelebb jött hozzám és megfogta a kezemet.A szívem 1000-re kalapált,a gyomrom pedig görcsbe rándult.
-Amy,tudom sokszor bántottalak meg,de most már tudom hibáztam.Szeretlek téged!-mondta és egyenesen a szemembe nézett.Meglepődve hallgattam amit  mond,majd megpróbáltam felfogni az előbbieket.Adam Russel azt mondta nekem,hogy szeret.1 éves erre várok és most végre bekövetkezett.Mosolyogva pillantottam rá,és éreztem ahogy egyre közelebb jön hozzám.Ajkát hirtelen az enyémre tapasztotta és finoman megcsókolt.Nem ellenkeztem,egyből visszacsókoltam és beletúrtam szőke hajába.Kezeit a derekamra rakta és magához húzott.Hosszas csókolózásunkat,a levegő hiány zavarta meg ,ezért kedvetlenül,de el váltunk egymástól.
-Bella Amy Jonhson.Lennél a barátnőm?-kérdezte minden szótagot kiemelve.Úgy éreztem,hogy a szívem menten kiugrik a helyéről és pár percen belül összeesek.Te jó ég,életem szerelme most kérte meg,hogy legyek a barátnője.
-Igen,igen és igen.-visítottam és a nyakába ugrottam.

2013.december 12.
Egy parkban állok és várom,hogy Adam végre megszólaljon.Azt mondta fontos dologról szeretne beszélni,de még most se szólalt meg.
-Amy,mondanom kell valamit.-végre megszólalt.-Én szakítok veled,és az igazat is elmondom.-ahogy kimondta a szakítás szót,éreztem hogy a szívembe millió apró tűt szúrnak.-Sose szerettelek,csak kihasználtalak.Nem vagyok szerelmes beléd,és nem is voltam.Most elutazom Londonba,így remélhetőleg nem találkozunk.Ne keress engem,hiszen mindkettőnknek így lesz a legjobb.Úgyhogy,szia!-ahogy kimondta az utolsó szót,hátat fordított nekem és elment.Figyeltem a távolodó alakját,ahogy ott hagy egyedül a parkban.Akkor abban a pillanatban tudtam,hogy elvitte magával az életemet.A szívemben egy óriási lyuk tátongott.Üres voltam,minden élet kiszállt belőlem.Úgy éreztem meghalt valaki,és az a valaki én voltam.Nélküle egy senki vagyok.Egy lány akinek darabokban hever az élete.

-Bella,engedj be!-kiabálta már vagy századszorra Zsófi az ajtón keresztül.Semmi kedvem nem volt hozzájuk,ezért próbáltam nem oda figyelni.Igaz,ez nehezen ment,ugyanis minden másodpercben kiáltoztak.
-Bella Amy Jonhson!-kiáltotta Louis,és a következő pillanatban már a szobám kellős közepén terült el.Hihetetlen sebességgel felpattant és mellém ugrott.Aggódóan mért végig,és mikor megbizonyosodott hogy nem csináltam magamban kárt,kifújta a levegőt.
-Louis William Tomlinson!Kitörted az ajtómat.-visítottam.Louis halványan elmosolyodott,mire folytattam.-Nem csináltam magammal semmit.-mondtam gyorsan,mert láttam ahogy Louis újra végig vezeti a tekintetét rajtam.
-Bella.Jól vagy?-aggodalmaskodott.Mit mondhattam volna?Azt,hogy az életem romokban hever;újra?Vagy hogy gyűlölök mindenkit?De nem,nem fogok újra szenvedni.Én erős vagyok,és ez volt az utolsó,hogy Adam miatt sírtam.
-Igen,jól vagyok.-mondtam határozottan.Louis felvonta a szemöldökét.Olyan magasan volt,mint a sok-sok emeletes felhőkarcolók.Felhőkarcolók?!Na nekem sincs semmi bajom.
-Most el kéne hinnem?-zavarta meg a felhőkarcolókról gyártott elméleteimet Lou.Elvigyorodtam és befutottam a fürdőbe.Belenéztem a tükörbe és egy zombit láttam benne.Hiper sebességgel beálltam a zuhanykabinba és élveztem,a forró víz nyugtató hatását.Nem tudom mióta állhattam bent,de egy hang megzavart.
-Bella,ugye nem csináltál őrültséget?-visította Zsófi és közben dörömbölt az ajtón.Megforgattam a szemem,és kikászálódtam a zuhany alól.Magamra tekertem a törölközőm és kiléptem a fürdőből.Zsófi és Eleanor az ágyon ülve várták,hogy kijöjjek,míg Louis és Harry az ajtóban állva ordítoztak(?) egymással.Amint kiléptem Zsófi és El futottak oda hozzám.Mindketten szorosan megöleltek,és aggódva néztek rám.

-Lányok.Minden a legnagyobb rendben,csak egy kicsit kiborultam.-a kicsit szó után,elhúztam a számat,majd a gardrób felé indultam.A hátamon éreztem a lányok döbbent tekintetét,de mit sem törődve ezzel elkezdtem ruhát keresgetni.Felvettem egy I Love Harry Styles-os felsőt,és egy kék farmert.A lábamra egy One Direction-os cipőt vettem és egy büszke vigyorral az arcomon a fiúk felé fordultam.

Harry döbbenten mért végig,majd mikor meglátta a ruhát,büszkén elmosolyodott.

-Fiúk,lányok!-kezdtem és mindenki rám kapta a tekintetét.(Nem mintha eddig nem mindenki engem bámult volna)-Szóval,nagyon sajnálom az előző kiborulásomat.Amit Louis elmondott az mind úgy volt.Zsófi nem haragszom amiért beleolvastál a naplómba,de az magántulajdon és többször nem szeretném,ha előfordulna.Örülnék,ha ezt a mai napot mindannyian elfelejtenénk és nem is hoznánk fel.És az Adam témát is hanyagoljuk.-láttam ahogy az Adam szó hallatán mindenkinek megváltozik az arca.Zsófi,Harry és Louis dühösen meredtek rám,míg Eleanor sajnálkozva nézett.Na pont ezt nem akarom.-Úgyhogy,mi lenne ha elmennénk valamerre?-kérdeztem.Először kcisit furcsán néztek rám,de aztán mindannyian bólintottak egyet.Lefutottunk a nappaliba,és a bejárati ajtó felé indultunk,amikor Zsófi telefonja megszólalt.

Díj*-*

Hát sziasztok!:D megkaptuk életünk első díját,amit nagyon köszönök Zsópicinek..:D nagy meglepetés számunkra hogy megkaptuk.:))

 1.Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2.A jelölő minden kérdésére válaszolnia kell!
3.11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.11 embert meg kell jelölni,és linkelni! /nincs visszaadás,visszajelölés!/

11.dolog magamról/magunkról.

*Krisztii*

1.Szeretnék kijutni Londonba*-*

2.imádok olvasni,kedvenc könyvem:Twilight Saga

3.2012.februárjától rajongok a fiúkért:)

4.van 3 tesvérem :D

5.jelenleg nincs pasim

6.most megyek nyolcadikba,és nagyon félek :D

7.5 éve egyhuzamban táncolok (modern)

8.imádom kosarazni :P

9.kedvencem a bandából:Harry*-*

10.imádok blogokat olvasni.

11.Eleanor Calder a példaképem:)

*Grétii*

1.kedvencem a bandából:Liam:D

2.szeretem Justin Biebert*-*

3.ezt a blogot ketten írjuk,de én még egy részt sem írtam:D csak segítettem.

4.szeretnék atlétikázni.

5.legjobb barátnőm neve:Friderika

6.a blog Krisztii ötlete volt.:D

7.az elmúlt években már röpizem,furulyáztam és táncoltam is.:D

8.nem bírom Daniellet./ne egyetek meg:D/

9.2 fiútesóm van :D

10.Tompán lakom :P

11.őő...utálom a hagymát:D

Jelölő kérdései:

*Krisztii*

 1. Mik a céljaid a suli után?

18 éves koromban szeretnék Londonba költözni és táncos lenni*-*

2. Van már olyan álmod, amit teljesítettél? És ha igen akkor mi az?

hirtelen nem jut eszembe semmi ilyen:D

3. Ha egy lakatlan szigetre zárnának téged mi lenne az a 3 dolog amit magaddal vinnél?

sok-sok kaja:DD a telefonom és egy laptop:P

4. Milyen színű a szemed?

Zöld*-*

5. Milyen a pasi ideálod?

huh*-* legyen kedves,aranyos,megértő és szeressen:D meg persze legyen helyes*-* 

6. Elolvastad a blogomat?

Nem,de ígérem elfogom :)

 7. Mióta írsz blogot?

2012.augusztus 4.-e óta:D de nem ez az egyedüli blogom:))

8. Inspirál téged valaki az írásnál?

Nem,csak hobbi szinten írok.:)

9. Hogyan ismerted meg az 1D-t?

Egyik barátnőm odáig volt értük és megnéztem a One Thing videót..egyből beleszerettem:D

10. Szereted a gyerekeket?

Persze,de néha az agyamra tudnak menni :D

11. Ha lenne 3 kívánságod, mit kívánnál?

Miért csak három?!:D na akkor azt mondja,hogy:1.találkozhassak a One Directionnel*-*

                                                                                  2. Kijussak Londonba*-*

                                                                                  3.Lehessen még több kívánságom :D

Kérdéseim a jelölteknek.:D

1.Mi inspirált az írásban?

2.Mi a legnagyobb álmod?

3.Van olyan személy akit példaképednek hívsz?

4.Hogyan ismerted meg az 1D-t?

5.Szereted a macskákat?:)

6.Van valami hobbid?Ha igen mi?

7.Eleanor,Danielle vagy Perrie a szimpatikusabb?:D

8.Melyik fiút bírod a legjobban?:)

9.Mióta írod a blogod?

10.Ha lenne 3 kívánságod mi lenne az?

11.Szoktál más blogokat olvasni?

Akiknek küldöm.:)

http://mylifewithonedirection.blogspot.hu/  

http://itsmylife1dj.blogspot.hu/ 

 http://onedirectionlovestorywithlisa.blogspot.hu/
http://directioner.blog.neon.hu/ 

10.fejezet~Félre értések sokasága

Sziasztok.:) itt is van a tizedik fejezet:) nagyon szépen köszönjük a komikat:)) és a feliratkozókat:) remélem ezt a jó szokásotok,a mostani részhez is megtartjátok és írtok komikat:DD na nem is jártatom tovább a lepénylesőm.:) itt a rész-------> puszi:Gréti W. és Krisztii xx
ui: ez a pasi*o* ---> ezt hallgattam,miközben írtam:http://www.youtube.com/watch?v=qDrNFFEziH4

(Bella szemszöge)

-Bella Amy Jonhson,azonnal gyere le!-kiabált Zsófi,ezzel elérve azt a tényt,hogy legurultam az ágyamról.Dühösen felálltam a földről,és letrappoltam a lépcsőn.Befutottam a nappaliba,és elordítottam magam.

-Mi a szarért kellett felkelteni?!-kérdeztem magamból kikelve,és a kezemmel össze-vissza hadonásztam.Louis a kezembe nyomott egy újságot és az elejére mutatott.Elképedve tanulmányoztam a szalag címet,amin egy elég érdekes tény volt.

Louis Tomlinson hosszú évek után megcsalta barátnőjét.

Tenisz labda méretű szemekkel olvastam a címlapot,majd bele lapoztam és olvasni kezdtem.

Tegnap lencsevégre kaptunk a One Direction,egyik tagját:Louis Tomlinsont.A Hyde Parkban ölelkezett egy lánnyal,aki nem a sztár barátnője volt.De vajon mit szól ehhez,a híres modell;Eleanor Calder.És vajon ki az a lány,aki belerondít ebbe a tökéletes kapcsoltba?Vagy nem is ilyen tökéletes a kapcsolatuk?Talán a látszat miatt vannak együtt,és semmi sincs rendbe köztük?Mindenesetre rajta vagyunk az ügyön.

Ahogy elolvastam ezeket a sorokat,a szemem még nagyobbra tágult.Bezártam az újságot és a felhoz vágtam.Felpillantottam a körülöttem álló személyekre,akik minden mozdulatomat árgus szemekkel figyelték.Ránéztem barátnőmre,akinek szemében mindent láttam,csodálkozást,csalódottságot és meglepődöttséget.Félve ránéztem az ajtóban álló Louisra,akinek a szemében megbánást és szomorúságot láttam.Körbe-körbe forgolódtam és reménykedtem,hogy valaki megszólal,de mindenki csendben állt.Síri csönd és hullaszag volt,még a légy zümmögését is hallottam.Miután eltelt 10 perc és senki se szólalt meg,elkiáltottam magam.

-Valaki mondjon már valamit!Én nem bírom ezt a csendet!Kérlek szépen.Louis most utálsz,ugye?-kiáltottam,és a tekintetem Louisra szegeztem.

(Louis szemszöge)

*1órávalezelőtt*

Miután felkeltem,elindultam az ajtó felé.Kisétáltam rajta és haza felé indultam.Éppen egy újságosnál hallattam el,amikor megláttam az egyik újságot.Odarohantam és felkaptam.Már a cím miatt is kisebb szívinfarktust kaptam,ezért belelapoztam.Elképedve olvastam a cikket,majd hirtelen ötlettől vezérelve megvettem.Kifizettem és Belláék felé vettem az irányt.Igen tudom,hogy haza indultam de ezek után,nem hiszem hogy jó ötlet.Mikor odaértem dörömbölni kezdtem az ajtójukon,és 5 perc után Zsófi álmos fejével találtam magam szemben.Kérdőn nézett rám,mire a kezébe nyomtam az újságot,és beviharoztam a konyhába.Csináltam magamnak egy szendvicset és kimentem a nappaliba.Zsófi falfehér arccal bámulta az újságot,majd felém nézett.Tudta,hogy nem csalom meg Eleanort,ezért nem is kérdezősködött,hanem ordított egy hatalmasat.

-Bella Amy Jonhson,azonnal gyere le!-á szóval Amy a második neve,milyen szép.2 perc után a lépcső dobogására lettünk figyelmesek.Majd a nappaliban megjelent a kócos,nyúzott fejű Bella.Dühös szemeit Zsófira szegezte és elkiáltotta magát.

-Mi a szarért kellett felkelteni?!-ahogy ezt kimondta,elkezdett össze-vissza kalimpálni,ezért a kezébe nyomtam az újságot és vártam a reakcióját.Miután elolvasta a szalag címet,hatalmasra nyitotta a szemeit és belelapozott az újságba.Az álmosságot már nem is lehetett felfedezni rajta,csupán az idegesség látszott.Miután elolvasta bezárta,és a falhoz vágta.Először Zsófira majd rám nézett.10 perces csend után,Bella szólalt meg.

-Valaki mondjon már valamit!Én nem bírom ezt a csendet!Kérlek szépen.Louis most utálsz,ugye?-kelt ki magából,és egyenesen a szemembe nézett.Olyan hirtelen ért,hogy levegőt is elfelejtettem venni.Érdeklődve figyelt,majd megszólalt a telefonom.Gyorsan felkaptam és kimentem a konyhába.
-Louis tényleg megcsaltál?-hallottam a vonal másik végéről Eleanor szipogós hangját.A szívem összeszorult,mikor tudatosult bennem,hogy mit is él át.
-Kicsim,tudod,hogy szeretlek és nem csallak meg soha.Ez csak egy nagy félreértés volt.De ha nem hiszed el akkor gyere ide,a (ide illeszetek be egy utca nevet.-szerk.megj.-) és mindent megbeszélünk.-mondtam.Hallottam,ahogy El a vonal másik oldalán felsóhajt majd,megszólal.
-Rendben.Akkor egy fél óra is ott vagyok,szia!-mondta és válaszom meg se várva letette.Beraktam a telefonom a zsebembe,majd vissza indultam a nappaliba,de mielőtt beléptem meghallottam a lányok beszélgetését.
-Mindent elrontottam,hogy lehetek ennyire szerencsétlen?Ha az én hibámból szakítanak,azt sose bocsájtom meg magamnak.-hallottam Bella hangját,ahogy saját magát marcangolja.
-Figyelj Bella!Félreértés történt,mindent megbeszélnek egymással.Rendbe jön minden.Biztosan nem szakítanak,hiszen imádják egymást.-mondta Zsófi,mire Bella kifújta a levegőt és belekezdett a mondandójába.
-Ha elcseszem Louis életét,akkor nem is tudom mit csinálok.Mikor még kicsik voltunk emlékszem,nekem ők voltak az igazi álompár.És mikor az a pletyka keringet,hogy szakítottak egy világ dőlt össze bennem,hiszen felnéztem rájuk.Majd amikor kiderült,hogy nem igaz,én voltam az egyik legboldogabb ember.Mindig arról álmodoztam,hogy nekem is lesz egy ilyen tökéletes kapcsolatom.Persze nem Louis-val képzeltem el,hanem mással.Louis mindig is azt akartam,hogy a legjobb barátom legyen.De ezek után,örülhetek ha szóba áll velem.Zsóf szeretem Louist,kiskorom óta.Nem akarok neki rosszat,és az hogy tegnap utánam jött mindenben felvilágosított......-és ekkor rontottam be a szobába.
-Te szerelmes vagy belém?-kérdeztem.Bella falfehérré változott és a tekintetét rám szegezte.
-Louis,ezek szerint hallgatóztál....-amint ez Bella kimondta,vörösödni kezdtem.Tudom csúnya dolog,de kíváncsi voltam.-De nem,nem vagyok beléd szerelmes!-ahogy ezt kimondta,megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt,és megszólaltam.
-Figyelj,hallottam mindent.Nem cseszted el az életem,ez egy félre értés.Eleanorral mindent megbeszélünk,ugyanis idejön.És amit az elébb mondtál rólam és El-ről,az szóval....nagyon aranyos volt.-mondtam és mélyen a szemébe néztem.Ő csak elmosolyodott és bólintott egyet.Azt hittem a nyakamba fog ugrani,de nem tette.Éppen oda akartam menni hozzá,amikor megint megszólalt a telefonom.Harry neve állt a kijelzőn,mindkét lány rám nézett és pedig felvettem a telefont.
-Szi....-szóltam bele a telefonba,de Harry megelőzött.
-Azt hittem a legjobb barátom vagy.Hogy tehetted ezt?És Eleanor-ra nem gondoltál?Elvetted tőlem azt a lányt,akit szeretek.-kelt ki magából.Hallottam ahogy kifújja a bent tartott levegőt,ezt kihasználva beleszóltam a telefonba.
-Csak gyere a (újra illesszetek be egy utca nevet szerk.megj.)És mindent megbeszélünk.-mondtam és vártam legjobb barátom reakcióját.
-Rendben.-adta meg magát és lerakta a telefont.Ránéztem a lányokra akik értetlenkedve néztek.
-Harry és Eleanor idejön.Mindent megbeszélünk.-ránéztem Bellára akinek a feje olyan volt,mintha szellemet látott volna,ezért folytattam.-Nyugodj meg,nem lesz semmi baj.-kifújta a levegőt,de továbbra is feszülten ült.
-Mi most felmegyünk átöltözni.-vigyorgott Zsófi,én pedig bólintottam egyet.

(Bella szemszöge)

Felrohantam a szobámba és a szekrényemhez léptem.Magamra kaptam egy cica nadrágot és egy rózsaszín batikolt ujjatlan felsőt.Hajamat 2 copfba fogtam,majd bemenetem a fürdőbe.Megmostam az arcomat,utána pedig a fogamat. 

Kimentem a fürdőből,majd az éjjeliszekrényemhez iszkoltam.Felkaptam a telefonom,majd visszaindultam Louishoz.Kiléptem a szobámból és összeütköztem drága barátosnémmal,aminek következtében seggre ültünk.Mindketten elröhögtük magunkat,majd nagy nehézségek árán feltápászkodtunk(igen 18 éves fejjel öregek vagyunk). Végig néztem Zsó-n aki egy farmer nadrágot,és egy rózsaszín adidas-os pulcsit viselt.
-Csinos vagy.-mondtuk egyszerre,aminek következtében megint elkezdtünk röhögni.Még mielőtt röhögőgörcsöt kaptunk volna a csengő megszólalt.

Egymásra kaptuk a tekintetünket és az olimpiai futókat megszégyenítve futottunk le a lépcsőn.Louis a bejárati ajtóból hátra pillantott majd kinyitotta az ajtót.Louis készségesen beengedte majd a nappali felé terelte őket.Ahhoz képest,hogy még csak 1 napja ismerem eléggé otthon érzi magát.De visszatérve a vendégre.Ránéztem az ajtóra és 2 "ismeretlen" személy állt ott.Az egyik Harry Styles volt,aki nem is ismeretlen,a másik pedig Eleanor Calder.Akaratom ellenére,de mosolyra húzódott a szám,hiszen az egyik legnagyobb példaképem áll tőlem pár méterre.
-Gyertek beljebb.-törtem meg a kínos csendet és a kanapé felé terelgettem őket.
-Kértek valamit inni,esetleg enni?-kérdezte Zsófi kedvesen,mire Harry leintette és belekezdett.
-Magyarázzátok meg!-csapott bele a lecsó közepébe.Louis és én egymásra néztünk,majd intettem neki,jelezve hogy mondja el ő.
-Szóval a lényeg,hogy mi nem vagyunk.Az az öleléses kép,amit az újságban láttatok valóban megtörtént.-ennél a résznél El felszisszent és tovább figyelte Lou-t.-Én csak megvigasztaltam Bellát,de az újságírók egyből elkezdtek kavarni.Eleanor,kicsim téged szeretlek és képtelen lennék téged megcsalni.Nekem Te vagy a Mindenem.És Harry nem kavarnék be a legeslegjobb barátom "szerelmi" életébe.Szóval semmi sem igaz,és ma itt aludtam ugyan is Bella,hogy is mondjam...eléggé ki volt bukva.-fejezte be a monológját és rám nézett.Én hevesen bólogatni kezdtem és vártam,hogy valaki hátha megszólal.Először Eleanor kapcsolt.
-Biztosan így volt?-tette fel a kérdést,és rám nézett.Ja,szóval tőlem várja a választ.
-Mint már ahogy Louis is elmondta,tényleg nem történt semmi.Különben is sose kavarnék bele a kapcsolatotokba.Louis már hallotta,ezért neked is elmondom.Már 14 éves korom óta igazi álompárnak hívlak titeket,és amikor az a pletyka keringett,hogy szakítottak egy világ dőlt bennem össze.Hiszen mindig is egy ilyen kapcsolatról álmodoztam,mint a tiétek.Aztán nagy szerencsémre kiderült,hogy nem igaz és én voltam az egyik legboldogabb ember.Mindig is olyan embert szerettem volna páromul,mint Louis,de ezt nem azt jelenti,hogy akarok tőle bármi féle dolgot.Vagyis akarok,de azok csupán baráti szálak lennének vagy hogy is mondjam,á szóval hagyjuk.Szeretem Louis,hiába csak napja ismerem,de ezt a szeretem-et nem úgy értem,hogy életem szerelme.-ennél a résznél,éreztem hogy bekönnyesedik a szemem,de mit sem törődve folytattam.-Hanem úgy értem,hogy szeretem mint egy barátot,és a tegnapi nap után,nem szeretnék vele összeveszni.A tegnapi napi dologban pedig semmi megcsalásos dolog nem történt,csak megvigasztalt és ennyi.És szeretnék bocsánatot kérni Eleanor,nekem te vagy az egyik példaképem és nem szeretném ha utálnál.-mondtam.Amint befejeztem láttam,hogy Louis elismerően bólogat,Harry pedig elképedve figyel.Eleanor közelebb jött hozzám és kinyújtotta a kezét.
-Szia!Eleanor Calder vagyok.Örülök,hogy megismerhettelek,már tudom hogy nagyon jóba leszünk.-mondta és megölelt.Úristen Eleanor megölelt.2 perc után elengedett és megszólaltam.
-Bella Amy Jonhson.De csak Bella,és én is örülök.-mondtam és elmosolyodtam.El odament Lou-hoz és hosszasan megcsókolta,elmosolyodtam majd Harry felé fordultam.-Figyelj Harry!Sajnálom a tegnapi elrohanásom,remélem meg tudsz bocsájtani.-kérleltem a szempilláim rebegtetve.Harry elmosolyodott,majd szorosan magához ölelt.Olyan bódító illata volt,hogy el is feledkeztem a körülöttem lévőkről.A meghitt ölelkezésünket(már ha lehet meghittnek nevezni) egy krákogás zavarta meg.Kibújtam Harry ölelő kezei közül és a hangforrás irányába fordultam.Barátnőm karba tett kézzel nézett minket,én pedig képzeletben a fejemhez csaptam.
-Basszus Zsófi bocsánat!-mondtam,mire megforgatta a szemét,én meg folytattam.-Harry,Eleanor ő itt a legjobb barátnőm,Zsófi-El odament hozzás és ugyan úgy mint nálam bemutatkozott,majd megölelte.Harry is odavánszorgott és bemutatkozott.Zsófi rá vigyorgott,én pedig egy ilyen "megneszólalj" fejet vágtam.Szemezésünket a csengő hangja szakította meg;ismét.
-Majd én nyitom.-mondtam a többieknek,ők meg persze egyből rábólintottak.Az ajtó felé vettem az irányt és kinyitottam.Amint megláttam azt a személyt,az ütő is megállt bennem.Hatalmasra meresztett szemekkel bámultam,majd nagy nehezen megszólaltam.
-Te mit keresel itt?-kérdeztem,ő pedig megszólalt.......