15.fejezet~Hogy merted?

Sziasztook:)) itt a 15.fejezet.:)) 
Hát csajok nem sokára jön a suli:// várjátok már? gondolom nem,én se nagyon várom.
Komizzatok és iratkozzatok fel.:)) jó olvasást:33 puszii:Krisztii és Gréti W. *-*

(Bella szemszöge)
  
 -Te mit keresel itt?
Rémülten bámultam az előttem álló fiúra,akinek a száján egy elégedett mosoly tükröződött.Josh a hátam mögött hangosan felszisszent és szorosan magához rántott.Az előttem álló személy megforgatta a szemét és megszólalt.
-Beszélnünk kell!-mondta teljesen nyugodtan,és a lépcső felé intett.Kibújtam Josh szorító kezei közül és felé fordultam.
-Nyugi!-néztem barátomra kérlelően,ő pedig elindult a konyha felé.Rápillantottam Adamre,és a lépcső felé indultam.Adam megragadta a karomat és a szobámba húzott.Bezárta az ajtómat és maga felé fordított.Félve pillantottam a szemébe,ami telis-tele volt érzelmekkel.
-Amy.-szólított meg,én pedig elkaptam a tekintetem.Óvatosan mégis erőteljesen emelte fel a fejem,és megcsókolt.Hevesen csókolt és egyre erőteljesebben szorított magához.Minden erőmet bevetve eltoltam magamtól és dühösen meredtem rá.
-Még is mit képzelsz magadról?Csak így idejössz és azt hiszed mindent megtehetsz?Eljátszottad az esélyedet!Fogd már fel.Akkor kellett volna megbecsülnöd,és nem pedig kihasználni.Érzéketlen vagy Adam Russel.Tűnj el az életemből.-kiáltottam,és kirántottam a kezem a kezei közül.Hangosan felröhögött és az ágyamra lökött.Mivel ő erősebb volt,nem tudtam ellenkezni.Csókolgatni kezdett,és a nadrágomat kezdte húzogatni.Sikítani sem tudtam,hogy Josh meghallja hogy most bajban vagyok,hiszen Adam elég akaratos volt.Miután lehúzta rólam a nadrágot,a felsőmmel kezdett babrálni.Miután sikerrel járt,a melltartómat dobta el,ami halk puffanással ért földet.Közben magáról is leoperálta a nadrágot és a felsőt,és egy szál boxerben tornyosodott felém.Kajánul elvigyorodott és letolta a bugyimat.A szememből patakokban folytak a könnyek,és már semmit se tehettem az ellen,hogy megtörténjen.Lehúzta magáról a boxert,és megtörtén az a dolog,amiről álmodni se mertem volna.Az a fiú akit annak idején az életemnél is jobban szerettem,megerőszakolt.Mit sem törődve azzal,hogy mekkora lelki fájdalmat okoz ezzel,csak csinálta és csinálta.Miután beteljesítette a vágyait,lemászott rólam és felöltözött.Sírva odakúsztam az eldobott ruha darabjaimhoz,és gyorsan magamra kapkodtam.Adam már az ajtóban állt és arra várt hogy készen legyek.Felálltam a földről és abban a pillanatban Adam magához rántott.

(Josh szemszöge)
Belláék már elég régóta fent vannak,és semmilyen bajra utaló hangot nem hallottam.Leültem a Tv elé,és sorra kapcsolgattam a csatornák között amikor hirtelen csöngettek.Felálltam a kanapéról és az ajtóhoz sétáltam.Kinyitottam és egy göndör hajú srácba ütközött a tekintetem.Egyből tudtam,hogy ki ez.Ő volt a híres,neves Harold Edward Styles,ismertebb nevén Harry.Ő volt az,aki nem ment el Belláért,és ő volt az akit Bella kiskora óta imádott.
-Szia,te ki vagy?-kérdezte és beljebb sétált.Hatalmasra meresztette szemekkel bámultam rá,és próbáltam türtőztetni magamat.
-Bella,legjobb barátja vagyok;Josh.És te vagy Harry,aki nem ment el Belláért.-mondtam szemrehányóan.Harry lesütötte a szemeit,majd élesen felpillantott.
-Közbe jött valami.-szűrte ki foghelyről és újra lesütötte a szemét.Láttam rajta,hogy tényleg nagyon fontos volt,ami miatt nem tudott elmenni Belláért.
-Jól van,ezt majd Bellával beszéld meg-mondtam és halványan elmosolyodtam.Harry bólintott egy aprót és a lépcső felé indult.Gondoltam nem szólok,hogy Bella éppen Adammel van elfoglalva,így hagytam hogy felmenjen.

(Harry szemszöge)
Éppen a lépcsőn mentem fel,mikor hirtelen valakibe beleütköztem.Idegesen meredt rám,és tovább rohant a lépcsőn lefelé.Értetlenül bámultam utána,majd tovább mentem Bella szobájába.Az ajtó előtt nem kopogtam,hanem egyből benyitottam.Szörnyű látvány fogadott.Bella a szoba közepén sírt,és csupa véres kezét szorongatta.Dühösen és egyben aggódva rohantam hozzá,és levetettem magam a földre.
-Bella Amy Jonhson!-kezdtem el,ő pedig félve pillantott rám.Láttam a szemében,hogy fél.Fél és valószínűleg most tőlem.-Hogy merted?Megint vagdosod magad.Miért?Miért vagy ennyire hülye?Próbálunk segíteni,de ha te nem fogadod a segítségünket akkor felesleges.-mondtam már egy kicsit nyugodtabban.
-Nem én voltam.-mondta alig hallható hangon.Mielőtt megszólalhattam volna,hangos kiabálást hallottam a földszintről.Bella szemei egyből kipattantak és összes erejét összevetve pattant föl,és rohant le a lépcsőn.Én is felpattantam és szerencsére még időben utolértem,ugyanis majdnem leesett a lépcsőn.Erősen megszorítottam a kezeit,de ő kirántotta és a kiabálás helyszíne felé rohant.Az ajtóban megkapaszkodott,és még jobban sírni kezdett.
-Ne merj többet hozzá érni!-kiabálta Josh,és bevert egyet a másik fiúnak.Ő volt az a srác aki a lépcsőn nekem jött.Bellára néztem aki már nagyon azon volt,hogy elájul.A keze még mindig vérzett,de ő nem törődött vele.A két fiú közé állt,majd megszólalt.

(Adam szemszöge)
Amy hirtelen közénk állt és kiáltott egyet.
-Elég!Fejezzétek be!Josh hagyd békén Adamet.-nézett a barátjára,aki összezavarodott fejjel bámult vissza rá.Amy felém fordult és láttam rajta,hogy nem sok kell ahhoz,hogy összeessen.- Adam menj el.-mondta alig hallhatóan.Megragadtam a kezét és szorosan magamhoz öleltem.Hogy miért tettem?Nem tudom.Rossz volt így látni,főleg úgy hogy én műveltem ezt vele.Nem tudom miért tettem.Csak egyszerűen vágytam a közelségére.Sose voltam még ennyire akaratos,sőt még senkit se erőszakoltam meg.Ráadásul ha az még nem lett volna elég,még meg is vágtam szegényt.Tudom,rosszul cselekedtem,de szeretem.Igen szeretem.Már bánom,hogy akkor elengedtem és azt hazudtam neki.Igen hazudtam.Hazudnom kellett.Tudtam,hogy csak így enged el,ha azt mondom csak kihasználtam.Nem mondhattam el neki,hogy mi az igazi oka.Nem mondhattam el neki,hogy ha a műtét nem jól sikerül akkor meghalok.Igen,majdnem meghaltam.Rákos voltam,és az orvosok sem mondtak semmi biztatót.Féltem hogy meghalok,nagyon féltem ettől.És tudtam,hogy ha meghalok akkor Amy utánam akarna jönni.Így azt a módszert választottam,hogy hazudok neki.De így most még rosszabb,hiszen mindenki gyűlöl.Ezt a gondolat menetet,Amy hangja zavarta meg.Hallottam ahogy megkéri Josh,hogy hozzon kötszert,majd az ajtó felé mutatott.Megadóan bólintottam egyet és az ajtó felé fordultam.Mielőtt kimentem volna,vissza néztem Amyre,aki halál sápadtan bámult rám.
-Sajnálom.-mondtam,és kiléptem az ajtón.Annyit még hallottam,ahogy Josh kiabál egyet,de már nem volt kedvem visszafordulni.

(Josh szemszöge)
Amint Adam kilépett az ajtón Bella összeesett.Fénysebességgel ugrottam mellé,majd felemeltem és a nappali felé siettem.Harry koslatott utánam,mint egy pincsikutya és egyfolytában a körmét rágta.Amíg én kirohantam egy pohár vízért,addig Harry bekötözte Bella kezét.Óvatosan ráöntöttem Bellára a jég hideg vizet,aminek hatására magához tért.Rám nézett,aztán pedig Harryre majd megszólalt.
-Nem én voltam.-mondta elhaló hangon.Harry értetlenkedve figyelte Bellát,de ő nem méltóztatott többet mondani.
-Majd én elmondom.-mondtam.Harry felém kapta a tekintetét,én pedig belekezdtem.-Szóval nem Bella vagdosta magát.Adam volt az.És nem csak megvágta Bella kezét,hanem meg is erőszakolta.-ahogy láttam Harry szemei megteltek dühvel.Úgy döntöttem mást már nem mondok,hiszen Harry így is rohadt ideges lett.
-Honnan tudod?-kérdezte Bella.Ránéztem és sokatmondó tekintettel néztem rá.Ő értetlen fejjel nézett engem,én pedig halványan elmosolyodtam.
-Elmondta.És nem csak ezt.De azt nem mondhatom el.-mondtam.És hogy mi volt az a más?Az,hogy akkor miért hagyta el Bellát,és miért hazudott neki.Amikor elmondta kicsit meglágyult a szívem,de ezek után következett a megerőszakolás.Gondolom tudjátok,ilyenkor borul el az agyam és ekkor kezdtem el ütni.Ekkor lépett be Bella kisírt szemekkel és vérző kézzel.Még nagyobb düh öntött el és ha ott abban a helyzetben Bella nem avatkozik be,akkor nagyon megvertem volna Adamet.

(Bella szemszöge)
-Elmegyünk.-törte meg a csendet Harry.Rám nézett majd lesütötte a szemeit.Nem nagyon értettem,hogy mit akar ezzel mondani,ezért rákérdeztem.
-Hova?-láttam Harryn,hogy erre a kérdésre már felvolt készülve így nem kellett sokat várnom a válaszra.De bár ne mondta volna ki azt a szót,akkor minden jobb lett volna.Ahogy meghallottam azt a szót egy világ dőlt össze bennem,már sokadszorra. 

Bocsii:DD ezt muszáj volt:D ezen olyan cukii*-*