18.fejezet-1 hónap múlva

Sziasztok:) itt a 18.fejezet.Remélem tetszeni fog és komiztok.
Ja,és ha már itt tartott az előző rész ennyire pocsék lett,hogy nem érdemlek meg 2 darab komit,esetleg hármat?!Na ne csináljátok már ezt velem.Minden nap szakítok időt a blogra,pedig a nyolcadik az nem lesz egy könnyű év.DE egészen végig hozni fogom az új részeket.Úgy hogy kérlek titeket komizzatok is.
Jöhet pozitív és negatív kritika is,mindegyiket elfogadjuk.
Amúgy,eddig hogy telik a suli?:)
Nekem egész tűrhetően,minden tanár a felvételiről beszél.Már előre félek:||
És az a sok előkészítő..nagyon rossz.Remélem nektek nincs ilyen fos órarendetek.
Na de a rész---->puszii:Krisztii és Gréti W. xx
 

(Bella szemszöge)
*1hónapmúlva*
Eltelt 1 hónap azóta amióta a fiúk elmentek.Ma jönnek vissza a turnéjukról és ma van az utolsó koncertjük,itt Londonban.
Na,de meséljek?Áá,mesélek hogy mi volt ebben az 1 hónapban.

*abulimásnapján*
Reggel hatalmas zajra keltem.Kinyitottam a szemem és Josh ölelő karjaiban találtam magam.Óvatosan körbe néztem,majd hatalmas fájás nyílalt a fejembe.Hát igen,másnaposság.Kikászálódtam Josh mellől és a zaj irányába mentem,ami a konyhából jött.Beléptem és finom illatok csapták meg az orromat.Jenny éppen palacsintát sütött,és  gyógyszereket keresett.Mikor észre vett egyből a kezembe nyomott egy poharat,majd egy fejfájás csillapító gyógyszert.Mohón lenyeltem a bogyót,és leültem az asztalhoz.Jenny tovább sütögette a palacsintát,majd úgy 10 perc után újabb csoszogást hallottunk.Josh támolygott be az ajtón,majd az asztal felé vette az irányt.Jenny az ő kezébe is belenyomta a poharat és a gyógyszert,és Josh ugyan olyan sebességgel nyelte le.
-Na valaki emlékszik valamire?-kérdezte Jenny úgy 5 perc után.Joshhal mindketten egymásra néztünk,majd heves ellenkezésbe kezdtünk.Jenny kacagott egyet,majd belekezdett a mesélésbe.-Szóval nem tudom mikor,de Josh eltűnt Sophie-val.Nem tudom mikor de Josh visszajött,de már nem volt józan.Bella te sem voltál az és éppen egy elég helyes sráccal táncoltál,amikor Josh odament hozzád és megcsókolt.-azt hiszem ennél a résznál teljesen lesokkoltam.Hogy mi?A legjobb barátommal smároltam?Na nem,ez nem lehet igaz.Joshra néztem,aki a halántékát szorítva próbált visszaemlékezni a tegnapi buli eseményeire.
-Na,várj ő és én csókolóztunk?-kérdeztem hitetlenkedve.Jenny bólintott egy aprót,én pedig a kezeimbe temettem az arcomat.Josh elmotyogott egy halk "basszameg"-et,majd várta hogy Jenny folytassa a mesélést.
-Na szóval,miután smároltatok egymással,még elmentetek inni egy-két pohár vodkát.Olyan 2:30 körül kezdtelek el titeket haza rángatni,és vagy 3-kor estünk be az ajtón.Mindenki teljesen részeg volt,úgy hogy egyből bealudt.És Bella-itt rám nézett,én pedig félve vártam,hogy kivel smároltam még.-mivel tudom,hogy megkérded honnan tudom,onnan hogy azért annyira sokat nem ittam.-mondta én pedig megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt.

Na,igen.Gondolhatjátok milyen érdekes volt a levegő köztem és Josh között.Eleinte kerültük egymást,de beláttuk,hogy csak az alkohol beszélt belőlünk és azért csináltuk azt,amit.Azóta Joshhal ugyan olyan a viszonyom,mit a bulim előtt.Vagy talán még jobb is.
És hogy a One Direction-nel mi van?
Nos,Harold és Louis továbbra is próbál minket megpuhítani,de már nem bízunk bennük.Annyi ajándékot küldenek,hogy már lassan el sem férnek a házban.
Louistól általában virágokat,bocsánatkérő leveleket és ékszereket kapunk.Haroldtól pedig ruhákat.Már lassan a gardróbomba se férnek el a ruhák,hiszen Harry mindennap küldi.De ma még nem jött semmi,aminek nagyon örülök.

(Louis szemszöge)
Végre haza utazunk.Már a gépen ülünk,és arra várunk,hogy landoljunk Londonba.Nagyon szeretnék találkozni Sophie-val és Bellával is.Az egyik ajándékhoz küldtem nekik 2db V.I.P. jegyet,amit remélem hogy felhasználnak és eljönnek a Londoni koncertünkre.
Ebben az 1 hónapban,kicsit magam alatt voltam.Összevesztem Eleanorral és Harryvel is.Habár El-el 2 óra múlva ugyan úgy volt,minden.Harryvel pedig 1 hétig nem beszéltünk.És hogy min vesztünk össze,hát mesélek.

*LosAngeles3hét*
-Harry,már annyi ajándékot küldünk nekik,hogy azt hiszik hogy csak a pénzzel tudjuk őket megpuhítani.Bizonyítanunk kell,hogy újra bízhatnak bennünk.-mondtam teljesen nyugodtan,Harold pedig egy ilyen "tenemvagynormális" fejjel nézett rám.Dühösen felhúzta az orrát,majd sziszegni kezdett.
-Nem a pénzzel lágyítom meg Bellát.Megígértem,hogy bebizonyítom,hogy megbántam és jelent pillanatban másképp nem megy.-mondta,majd kiviharzott a szobámból.Felálltam az ágyról és utána mentem.Éppen lépett volna be a szobájába,de megszólaltam.
-Azt hiszed Bella olyan lány,hogy a pénz a fontos neki?Harry fogd már fel elcsesztük,örüljünk ha egyszer szóba állnak velünk.-mondtam most már én is dühösen.Harry még dühösebb lett és közelebb lépett hozzám.Arca már csak 5 centire volt az enyémtől,majd hátrébb lépett egy lépést és kinyögött két szót.
-Rohadj meg!-mondta és bezárta maga után a szobaajtót.Befordultam a saját szobámba és levetődtem az ágyamra.

*Kibékülésnapja*
-Loui...-szólított meg Harry,én pedig a gabonapelyhem felől,kelletlenül de felpillantottam.Legjobb barátom állt előttem bús komor arccal és figyelte ahogy bekanalazom az utolsó kanál gabonapelyhet.
-Mit szeretnél?-kérdeztem egy kicsit kedvesebb hangnemben,nem pedig úgy ahogy ebben az 1 hétben beszéltem vele.Harry megvakarta a tarkóját,mintha zavarba jött volna,majd pipacsvörös fejjel rám nézett és megszólalt.
-Sajnálom!-mondta bűnbánó arccal,majd lesütötte a szemeit.Felálltam az asztaltól és odamentem hozzá.Ő félve felpillantott én pedig megöleltem,a legjobb barátom.Larry Stylinson végre kibékült.

-Louii..-kiáltotta Harry és beugrott mellém a székekre.Vigyorogva nézett rám,és azt hiszem ez volt ebben az 1 hónapban a legelső őszinte mosolya.Vissza mosolyogtam majd a lábát lelöktem magamról.Durcásan nézett rám,majd hangosan felröhögött.
-Na mi van?-kérdeztem,közben pedig jó erősen oldalba böktem..Abba hagyta a röhögést és elkezdett csikizni.Tudja,hogy ez az egyik gyenge pontom és mindig kihasználja.Szóval eléggé nagy csikiharcba kezdtünk a repülőn.A fiúk hasukat fogva nézték a mi kis akciónkat,és egymásba kapaszkodva röhögtek.Olyan 10 perc után abba hagytuk és sikeresen feltápászkodtunk a földről.Hiszen időközben le is estünk.
-Amúgy azt akartam mondani...-szólat meg Harry majd a fülemhez hajolt.-MINDJÁRT LONDONBA VAGYUNK!!-kiáltotta.A dobhártyám azt hiszem kiszakadt a fülemből,és az agyamba kötött ki.Tudom,tudom lehetetlen,de ebben a pillanatban ezt éreztem.Harry újra a a padlón kötött ki,ugyan is röhögőgörcsöt kapott.Én a fülemet fogva ültem a széken,és vártam hogy elmúljon a sípolás.Harry feltápászkodott a földről de én vissza löktem.Bosszúsan nézett rám,amdj megsimogatta a fájó testrészét.
-Harold Edward Styles!Nem hallok!-kiáltottam,mire Harry még jobban nevetni kezdett.Felálltam a helyemről és a fiúkhoz sétáltam.


*3ésfélóramúlva*
(Zayn szemszöge)
A repülőnk sikeresen landolt és most éppen a szálloda felé tartunk.A kocsiban megy a hülyülés,mit általában.Érdekes Harry most már nem az a bús komor fiú vol,aki az egész turné alatt.Újra felszabadult és benne van minden hülyeségbe.A repülőről ő ugrott le először,amit nem nagyon értettem,de betudtam annak,hogy végre "hazajöttünk"
-Srácok,kiszállás!-mondta Scott a testőrünk.Kimásztunk a kocsiból és a hotel felé indultunk.Nagy mázlinkra a rajongóink nem tudták,hogy ebben a szállodában fogunk megszállni.Egy kicsit eltérítettük őket,hogy ne zaklassanak legalább a turné utolsó napján. 
Beléptünk a hotel ajtaján és a recepció felé vettük az irányt.Ott egy szőke hajú,kék szemű csinos lány állt.Egyből elnyerte a tetszésem.Odaléptünk hozzá,mire ő mosolyogva felnézett.Ahogy meglátott minket lefagyott a mosoly az arcáról,és csalódottan nézett a fiúkra.Ránéztem Loui-ra aki levegőt is elfelejtett venni,ahogy meglátta a lányt.Harry pedig ide-oda forgolódott mintha keresne valakit.Hirtelen visszakapta a fejét a lányra,majd megszólalt.
-Sophie?-kérdezte meglepődve.A lány bólintott egyet,majd újra mosolyogni kezdett.
-Tessék itt a szobátok kulcsa.-mondta és a kezünkbe nyomott 2 kulcs csomót.Liam elvette mindkettőt,majd megindult a lift felé.Niall mozdulatlanul állt,majd mikor észbe kapott Liam után indult.Utoljára ránéztem a lányra;akit mint kiderült Sophie-nak hívnák,és Louisék ismerik.Láttam,hogy Harry nem méltóztatik elindulni,és Louist se nagyon zavarta hogy rájuk várunk.Elindultam a lifthez ami addigra szerencsére megjött.Liam,Niall és én beszálltunk és elindultunk a lifttel.

(Sophie szemszöge)
Úristen,1 hónap után újra látom ezt a két tökfilkót.Egyáltalán nem számítottam rá,hogy ma ebbe a hotelbe szállnak meg.Ahogy megláttam őket azt hittem káprázik a szemem.Hatalmasra meresztett szemekkel néztem Lou-ra és Harryre.Mindketten halálsápadtan figyeltek rám,majd Harry elkezdte ide-oda kapkodni a fejét.Nyilván Bellát kereste,aki éppen táncórán volt.De amint annak vége,idejön.Nem tudom mit fog szólni a fiúk látványához.Harry törte meg a csendet mikor megkérdezte,a nevem.Aprót bólintottam majd összeszedtem minden erőmet,és felvettem a recepciós lány szerepét,aki nem ismeri őket.Odaadogattam a kulcsokat,amiket Liam vett el.Olyan szívdöglesztően nézett ki,hogy azt hittem menten elájulok.Elindult a lifthez,majd a kis haspók is utána ment.Zayn folyamatosan engem bámult én pedig rápillantottam.De bár ne tettem volna.Szembe találtam magam Mr.Tökéletességgel.Sérója belőve,ruhája pedig kigombolva.Gyorsan elkaptam a tekintetem és Harryéket kezdtem nézni.Zayn lassan odasétált a lifthez és beszállt.Szívem hevesebben kezdett verni és azt hittem egyből elfolyok a pult alá.
-Mit keresel itt?-kérdezte Louis,az egyik leghülyébb kérdést.Harry bambán nézett rá,majd mikor Louisnak is leesett hogy mit kérdezett,hatalmasat csapott a fejére.
-Itt dolgozok.-válaszoltam tisztesség tudóan,Loui pedig a válaszom hallatán elmosolyodott.
-Bella is itt van?-kérdezte Harry,azt ami jelen pillanatban a szívét nyomta.Loui is kíváncsian nézett rám,én pedig hevesen megráztam a fejem.Mindketten csalódottan néztek fel rám,majd elindultak a lift felé.
A lift közelétől még vissza fordultak,és Lou megszólalt.
-Várunk a mai koncertünkön téged és Bellát is.-mondta,majd belépett a liftbe.Néztem ahogy bezáródik az ajtó,majd leültem a székre.Fejemet a kezeimbe temettem és gondolkozni kezdtem.Vajon elmenjünk a koncertre?Vagy megbocsássak?
Az egyik kérdésre tudom a választ,megbocsájtok nekik.Hiányoznak és ezt kár tagadni.Nos,és a másik kérdésre a választ,azt hiszem igen.IGEN,elmegyek a koncertre és megbocsájtok nekik.

~ Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.~